Az erdei iskola intézménye már a 18. század magyar oktatási rendszerében is jelen volt. Olyan módszereket foglal magába, amelyek komplex megismerési módot tárnak a gyerekek elé, de nem a szó klasszikus értelmében vett iskolai környezetben.

A hangsúly a módszereken van!

Vajtáné Boros Éva, az Erdei Iskola Egyesület elnöke arról beszélt, ebben az oktatási formában a módszerek lényegesek, amelyek a tapasztalatra alapulnak és a hasznos tudást célozzák meg. Hozzátette, mindezek mellett pedig a közösségépítés is jelentős szerepet kap az erdei iskoláknál.

Sikeres program az Eötvösben

A Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói már több mint 10 éve rendszeresen részt vesznek erdei iskolai foglalkozásokon. Az ottani programot az iskolában előkészítik a pedagógusok, majd Napkoron töltenek el egy-egy bentlakásos tanítási hetet a negyedik, a hatodik és a tizedik évfolyamosok. Az erdei iskolában megszerzett ismereteket később, a tanórákon feldolgozzák. A tapasztalatok azt támasztják alá, több szempontból is hasznosak az erdei iskolai programok.

[REKLAM]

Dr. Komáromi István, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója kifejtette, az elmélethez nagyon sok praktikus, gyakorlati tevékenység kapcsolódik, és így a kettőnek az ötvözete eredményezheti azt, hogy a diák jobban megismeri a környezetét, elsajátít olyan ismereteket és magatartási módokat, amelyekkel megtanul környezettudatosan viselkedni és élni.

Műhelymunka az oktatás sikeressége érdekében

Az erdei iskolai oktatási formához kapcsolódott az a műhelymunka is, amit a gyakorló iskolában szerveztek pedagógusoknak és szakembereknek azért, hogy a korábban megszerzett tapasztalatokat az oktatás sikeressége érdekében átadják egymásnak. Az interaktív foglalkozáson a tanárok a terület újdonságaival és új metódusaival is megismerkedtek. A feladatra azonban nemcsak a gyakorló oktatókat, hanem az egyetemi képzésben részt vevő tanárjelölteket is fel kell készíteni.

„A természetnek nem az urai vagyunk!”

Dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettese azt mondta, az erdei iskola kiválóan alkalmas arra, hogy megmutassák a hallgatóknak, a leendő tanároknak és tanítóknak, hogy egy komplex, kölcsönösen összefüggő önszabályozó rendszernek részei az emberek. A rektorhelyettes hozzátette, fontos hangsúlyozni a részei szót, hiszen a természetnek nem az urai vagyunk.

Az erdei iskolákban, a friss levegőn eltöltött egy hét segít a pedagógusoknak abban, hogy egészség- és környezettudatosságra, valamint a környezet állapotának megóvására, tiszteletére neveljék a tanulókat.

M. E.