A Down Egyesület hívta életre azt a mára már nemzetközileg is elismert programot, amely inkluzív nevelési módszereket támogat. A Mindenkinek becsengettek program elképzeléseit a jövőben Szlovákiában és Romániában is alkalmazzák majd a szakemberek. Az ERASMUS + nyitókonferenciáján a megjelentek megismerhették a Mindenkinek Becsengettek program lényegét, azt, hogy miért érdemes hidat építeni a fogyatékkal élők és a többségi társadalom között. Meghallgathatták, hogy a gyermekek korai intervenciója és fejlesztése milyen sokat segít nem csak az érintetteknek, hanem családjuknak és környezetüknek egyaránt.
Fontos, hogy időben bekerüljenek az ellátó rendszerbe
Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke azt mondta, a konferencia célja, hogy megerősítsék a kora gyerekkori intervenció szálait, kiemelten azokat a szakmai együttműködéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fogyatékkal élő gyerekek minél korábban bekerüljenek az ellátórendszerbe és ott minél jobb színvonalú szolgáltatást kapjanak.
További képekért kattintson a fotóra!
A konferencián az inkluzív nevelés jelentőségéről is tájékozódhattak a szakemberek, hiszen a korán és megfelelő módszerekkel fejlesztett gyerekek a többségi társadalom tagjaival nevelkedhetnek. A szakemberek szerint a társadalmi elfogadás javíthat helyzetükön. Ezt nemzetközi kutatások is alátámasztják. Bár több gyereknek lenne rá szüksége, az ellátórendszerbe csak nagyon kevesen kerülnek be.
300-an az intenzív csecsemőosztályon
Czeizel Barbara, miniszteri biztos elmondta, ha egy pici baba a születése pillanatától eltérően fejlődik, ezeket a gyerekeket hívjuk fejlődési rizikóval született kisgyerekeknek. Hozzátette, ezeket a gyerekeket az egészségügy valamilyen szinten kimutat, de ezt követően hogy milyen ellátást kapnak Magyarországon, az teljesen esetleges. Czeizel Barbara elmondta, a megyében évente születik 6 ezer újszülött, ehhez képest körülbelül 300 kisbaba nem megy haza 3-5 naposan, hanem intenzív csecsemőosztályon tartózkodik. Hogy az egészségügyből kikerülve ki gondozza őket, hol kapják meg a komplex korai fejlesztést, a tanácsadást és a terápiás szolgáltatásokat, az jelenleg esetleges.
A miniszteri biztos azt mondta, csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tanévente körülbelül 150 gyermek kezdi meg sajátos nevelési igényű tanulóként tanulmányait. Évfolyamonként ez a szám megjelenik. Czeizel Barbara hozzátette, ezek a gyerekek már születésüktől kezdve küzdöttek a problémával, csak a diagnosztikai és az ellátó rendszer nem követte nyomon családjukat. Pedig ha ezek a gyerekek már az első életévük során megkapták volna a nekik való fejlesztést, számuk csökkenhetett volna a felsőbb évfolyamokon. A hiány pótlására a megyei szakszolgálatok lépéseket tettek.
Új vizsgálat a problémák kiszűrésére
Dr. Gavallér Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója elmondta, nekik inkább a korai fejlesztésben és a kora gyerekkori intervencióban van nagyobb szerepük. Hozzátette, fontosnak tartják az integrált oktatást, de igazából a Pedagógiai Szakszolgálat részéről az SNI-s gyerekek diagnosztizálása és a kora gyerekkori fejlesztés az ,ami törvényben meghatározott feladatuk a megyében.
A problémák felismerésében nagy szerepük van a védőnőknek. Részükre egy vizsgálati eljárást dolgoztak ki a szakemberek, amely hamarosan kötelező lesz, így könnyebben kiszűrhetőek lesznek azok a gyerekek ,akiket fejleszteni kell.
Együtt, de mégis az egyénhez igazodva
Jászai Menyhért, Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere elmondta, nagyon fontos szerepük van a civil szervezeteknek a korai fejlesztésben, a prevencióban és a felismerésben, de az Önkormányzatnak kardinális szerepe van ezen a területen. Az alpolgármester hozzátette, a bölcsődei ellátás és az óvodai nevelés területén találkoznak először a gyerekek közösséggel és az együtt nevelés lehetőségével. Az alpolgármester hozzátette, ehhez fenn kell tartani azt ,hogy integráltan neveljék a gyerekeket, ugyanakkor mindenki megkapja azt az egyéni fejlesztési lehetőséget, amit az ő hátránya megkíván.
A konferencián az érintett szakmapolitikai partnereknek, illetve a civil partnereknek lehetőségük nyílt arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és megbeszéljék területük problémáit. A tervek szerint 2017 januárjában pedagógiai workshopot szerveznek megyei pedagógusoknak.
ME.
(Fotó: Szarka Lajos)