Régészeti, néprajzi, helytörténeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti és muzeológiai tanulmányok kaptak helyet a Jósa András Múzeum legújabb évkönyvében. Már 57. alkalommal jelentették meg a szakmai kiadványt, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és tágabb környezetének történetével, régészetével, néprajzával, művészettörténetével, irodalomtörténetével foglalkozó szakembereknek biztosít publikációs lehetőséget.

TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZADON ÁT FOLYAMATOS A MEGJELENÉS

Az évkönyv jelentősége az, hogy országszerte csak kevés intézmény dicsekedhet azzal, hogy több mint fél évszázadon át folyamatosan, évente tartalmas kötetet ad ki.
Istvánovits Eszter, a Jósa András Múzeum régész-muzeológusa, a kötet szerkesztője elmondta: az új évkönyvben 16 tanulmány kapott helyet, amelyből 11 a múzeum munkatársainak tollából származik. A kötet anyagait a szerzők igyekeznek olyan stílusban megírni, hogy a kiadvány ne csupán a szakma, hanem a nagyközönség számára is élvezetes legyen.

RÉGÉSZETI LELETEK, TÁNCVISELETEK ÉS A HUSZÁROK ÉLETE

Az olvasók bepillantást nyerhetnek a bronzkor, a szkíta időszak, a római császárkor, a kora népvándorlás kor és az avarok időszakába, zömmel a megye területén talált leletek alapján. Az érdeklődők megismerkedhetnek a tirpákok táncviseletével, de szó esik az 1920-as évek elejének politikai helyzetéről, Budapest–Nyíregyháza légiposta-összeköttetéséről és egy hajdani napló alapján a huszárok életéről is. De az olvasók azt is megtudhatják, ki volt Jósa András múzeumalapító, csodadoktor leánya, Jolán.
A Jósa András Múzeum évkönyvét a múzeum portáján vásárolhatják meg az érdeklődők.

F. A.

(Fotó: Szarka Lajos)