Levéltári nap – 150 éve lett Nyíregyháza megyeszékhely
150 éve, 1876-ban lett Nyíregyháza az akkori Szabolcs vármegye székhelye. Ez a jubileum adta a 33. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Nap központi témáját is. A pénteki konferencián többek között szó volt arról, hogyan fejlődött Nyíregyháza, mi vezetett a megyeszékhellyé válásához, és milyen szerepük volt ebben a korszak meghatározó személyiségeinek. A rendezvényhez helytörténeti pályázat és jubileumi kiállítás is kapcsolódott.
1876 fontos év volt Nyíregyháza történetében, ekkor lett az akkori Szabolcs vármegye székhelye. Többek között arról is szó volt a 33. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napon, mi vezetett idáig, és hogyan fejlődött közben a város. A konferencián történészek és levéltárosok mutatták be Nyíregyháza történetének ezt az időszakát.
Városok változó szerepben
Garas Norbert előadásában például Nyíregyháza és Nagykálló fejlődését hasonlította össze. Ehhez egészen a 18. századig tekintett vissza.
Azért van kitekintés a 18. századra is, mert már itt látni fogjuk az előadásban, hogy olyan városfejlődési folyamatok indultak el a korábbi században, amelyek nagyban előrevetítették ezt a 19. századi státuszváltozást. Itt ugye gondolni kell a kereskedelmi központok átrendeződésére, a városi hierarchia változására, az egész településhálózat átalakulására itt, a szűkebb szabolcsi régióban
– mondta Garas Norbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese.
Nyíregyháza lett a központ
1876 előtt Nagykálló volt Szabolcs vármegye székhelye, Nyíregyháza azonban a 19. században már gyorsabban fejlődött. Nőtt a lakossága, fejlődött az ipar, és egyre fontosabb központ lett. A megyeszékhellyé válásért és később a város fejlődéséért is sokat tettek Nyíregyháza országgyűlési képviselői. Vidlickai József például hatszor nyert választást, és 18 évig képviselte a várost a parlamentben. Róluk és a korszak politikai életéről dr. Zsoldos Ildikó beszélt.
1876-ban sikerült azt elérni, hogy Nagykállóból Nyíregyházára kerüljön a vármegye székhelye. Nyíregyháza a dualizmus korában nagyon komoly fejlődést tudott produkálni. És ebből a nagyon jelentős gazdasági fejlődésből adódóan a célja természetesen az 1890-es években már a törvényhatósági jog megszerzése volt. Ez a dualizmus korában egyébként nem sikerült. Fontos kiemelni még olyan országgyűlési képviselőt is, mint Bencs László, aki az országgyűlési képviselőségét megelőzően Nyíregyháza polgármestere volt 1890-től kezdődően. Bencs László polgármestersége idején 1892-ben adták át a vármegyeházának az épületét, ami a mai vármegyeházánk is
– hangsúlyozta dr. habil. Zsoldos Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófiai Intézetének intézetigazgatója.
Helytörténet a fókuszban
Bencs Lászlónak ezen kívül szerepe volt a törvényszéki épületegyüttes, a lovassági laktanya és a Korona Szálló létrejöttében is. Utóbbi a helyi politikai élet fontos helyszíne lett. Ennek az időszaknak számos dokumentumát ma is a levéltár őrzi. Idén ezek a helytörténeti emlékek kerültek a levéltári nap középpontjába.
A konferenciák témáját mindig valamilyen aktualitáshoz vagy közérdeklődésre számot tartó témához igazítjuk. Idén sokféle évforduló van, hiszen '56-nak és a mohácsi csatának is kerek évfordulója van, ezekről sok szó esik, de mi idén a helytörténetet választottuk, hiszen 150 éve vált Nyíregyháza Szabolcs vármegye székhelyévé. A központi témánkat mindig tágabb kontextusban vizsgáljuk, tehát itt szó lesz ennek a közigazgatási hátteréről, vármegyetörténetről, várostörténetről. Sőt, országos kitekintés is lesz, hiszen a bevezető előadás a megyerendezéseket fogja áttekinteni egészen tulajdonképpen napjainkig
– fejtette ki dr. Bánszki Hajnalka, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának igazgatója.
„Megérthetjük, mi formálta a közösséget”
A levéltárban őrzött iratok nem csak a kutatók számára fontosak. Segítségükkel jobban megismerhetjük a város múltját és azokat az eseményeket, amelyek Nyíregyháza történetét alakították – erről Jászai Menyhért alpolgármester beszélt köszöntőjében.
A levéltárak szerepe ebben megkerülhetetlen, az itt őrzött dokumentumok nem csupán tudományos kutatások forrásai, egy város, egy megye és az itt élő emberek közös emlékezetének részei is. Segítségükkel megérthetjük, honnan indultunk, milyen döntések, milyen történelmi események, milyen emberi sorsok formálták a közösséget, amelyben élünk. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a kutatások eredményei ne kizárólag a tudományos közösséghez jussanak el. A múlt akkor válik igazán közös örökségünkké, ha ennek történeteit a ma élő generációk is megismerhetik, és a történelmi ismeretek közérthető módon elérhetővé válnak számukra
– jegyezte meg az alpolgármester.
A 150 éves évfordulóhoz egy alkalmi kiállítás is kapcsolódik, amelyet a levéltár és a Jósa András Múzeum szakemberei közösen készítettek. A tárlaton a két intézmény anyagain keresztül mutatják be, hogyan lett Nyíregyháza megyeszékhely, és hogyan változott, fejlődött a város az elmúlt másfél évszázadban.
