Legenda érkezett

„”Frida Kahlo nő volt, sokak számára irigylésre méltón és vállaltan az volt, akit mohó életvágya, életszeretete, életigenlése és olykor életbizonytalansága, valamint ezek képi megjelenítése a világ festészetének jeles alakjává tett” – fogalmazott az államtitkár.

Kijelentette, az alkotó szinte valamennyi érett festményén önmagát ábrázolja, az álmot a vízió, a szürrealista eszközök különös vegyítésével, más szimbólumait pedig a szürrealistáktól eltérően szinte mindig a saját aktuális életének elemein keresztül mutatja be.

„Olyan, mint egy mexikói királynő, színes, lelket és szemet gyönyörködtető, fenséges és megengedő, elfogadó, de érinthetetlen. Boldog lehetett akit magához közel engedett” – vélekedett Fekete Péter.

Mexikó legnagyobb művésze örökkön festő tudott maradni

Cristina Kahlo fotóművész, a festő húgának unokája arról beszélt, hogy Frida festő tudott maradni erős és körülhatárolt személyiségével annak ellenére, hogy egy olyan nagy művész mellett élte le az életét mint Diego Rivera. „Frida mindig azt mondta, hogy ő nem tudna élni Diego nélkül és Diego, aki számára a művészet volt az élet, Fridát mindig maga mellett akarta tudni. Mindketten nagyszerű alkotók voltak és kölcsönösen csodálták egymás művészetét is, ugyanakkor sohasem adták fel egyéni kreativitásukat” – emlékeztetett a fotóművész.

Frida Kahlo remekművei Budapesten

José Luis Martínez, a mexikói kulturális államtitkár szerint Frida Kahlo művészete és művészeti öröksége a mai napig izgalomban tartja a művészeket, antropológusokat, pszichológusokat, feministákat, marxistákat, marginális és nem marginális közösséget egyaránt. Kiemelte: Frida Kahlo ikon lett és arcának képe festményeivel együtt kulturálisan olyan időtállóvá vált, hogy a képeslapok, naptárak mellett ékszereken, cipőkön, karkötőkön és mindenféle kereskedelmi tárgyon egyaránt megjelenik a mai napig.

Személyes stílusa divatot teremtett és művészeket, tervezőket inspirál ma is világszerte, mexikóvárosi kék háza pedig igazi szentély, búcsújáró hely lett. „Frida Kahlo az egyik legnagyszerűbb és szinte a leghíresebb és legkeresettebb mexikói művész” – emelte ki.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a művész születésének évfordulóján tartott megnyitón Frida Kahlo utolsó szavait idézte: „remélem, a távozás örömteli lesz és soha nem térek vissza”. „Pedig igazán sose távozott. Ma, 111. születésnapján Budapesten találkozhatunk vele. Isten hozott Frida” – fogalmazott Baán László. Az igazgató megköszönte a kiállítás rendezésében közreműködőknek a munkáját, kiemelve a tárlaton látható anyagok nagyobbik részét kölcsönző mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint a magángyűjtők közreműködését.

Öt szekció, több tucat mű

A nagyszabású tárlat Frida Kahlo 26 ismert festményén és 9 rajzán, valamint fotókon és videofelvételeken keresztül öt szekcióban mutatja be az alkotó munkásságát és életének jelentős részleteit, de jelen van számos védjegyévé vált önarcképe is, valamint az egyik legelső vászonfestményét is megtekintheti a közönség. A festői kibontakozás című részben látható portréi arról az útkeresésről tanúskodnak, amelynek során a művész rátalált saját stílusára. Formális képzésben korábban nem részesült, autodidakta módon fejlesztette tudását, így első modelljei családtagjai, barátai voltak. Ezekből az alkotásokból látható összeállítás a kiállítás ezen részében.

A fájdalom poézise című szekcióban azok a festményei tekinthetők meg, amelyeken gyerek- és felnőttkora testi szenvedéseit jelenítette meg, a bemutató harmadik egysége pedig a művész és Mexikó kapcsolatát mutatja be. Frida Kahlónak fontos volt az ősi gyökerekkel való azonosulás, ami nemcsak képein jelent meg, de az őt körülvevő környezetben is. Férjével, Diego Riverával közös házukat is számtalan régészeti lelet, jellegzetes kerámia és kőszobor díszítette, amelyekhez hasonlókat szintén láthat majd a közönség a bemutatón.

„Viva la Vida” – ezt a nevet viseli a harmadik szekció, amiben a természettel való organikus együttélés, együttlétezés mitikus egységét sejtető képeket tár az MNG a látogatók elé, az utolsó rész pedig Diego Riverával való sokszor ellentmondásos, de szenvedélyes, inspiráló és erős kapcsolatáról szól. Ebben az egységben szó esik Frida Kahlo más szerelmeiről is, mások mellett a magyar származású Nickolas Murayról. A kiállítás végén Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang és képinstalláció is szerepel.

A bemutatót a Fridamánia című blokk zárja, amely a festő személyét övező és a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással, valamint négy magyar művész alkotásán keresztül a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A november 4-ig látható kiállítás kurátora Lantos Adriána.

hirado.hu