Kulináris időutazás – Találkozott a régészet és a gasztronómia
Kulináris időutazáson vehettek részt azok, akik szombaton ellátogattak a Sóstói Múzeumfaluba. A régészet és a gasztronómia találkozásából született meg a „Tűz fölött, föld alatt” nevet viselő, Magyarországon egyedülálló fesztivál, amelyen többek között vaskori vadhúsragut, honfoglalás kori krémsajtot vagy római kását is megkóstolhattak az érdeklődők.
Készül az eperjes-szederjes pite, amelynek receptjét már tartalmazta a 16. századi erdélyi fejedelmek szakácskönyve. Szombaton a Sóstói Múzeumfaluban kulináris időutazáson vehettek részt azok, akik kíváncsiak voltak a régi idők sütési-főzési szokásaira, ételeire, ízeire. Az elmúlt évben rendezték meg először a „Tűz fölött, föld alatt” nevet viselő gasztrofesztivált, amelynek idei eseményére az ország számos részéről érkeztek csapatok.
Kelták, rómaiak, honfoglalás kori hagyományőrzők
„Miskolcról itt van velünk a Miskolci Egyetem régészeti tanszéke, itt van a Herman Ottó Múzeum. Mögöttem látható a Jósa András Múzeum, illetve a Nemzeti Régészeti Intézet nyíregyházi irodája. Kicsit távolabbról jöttek kelta hagyományőrzők, a Keleti Szövetség, ők egy honfoglalás kori hagyományőrző szövetség, valamint a Marcus Aurelius Program, ők a rómaiakat képviselik. Ezenkívül itt van Debrecenből a sajtmágus és Békés megyéből Kékhegyi Dorka, nála a fűszerkészítést lehet nézni” – sorolta Piros-Pozdora Máté, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze.
Mint a régész elmondta, a leletek alapján elsősorban a korabeli sütési-főzési technológiákat lehet rekonstruálni. Azt, hogy milyen kemencékben, milyen edényekben készültek el az ételek, milyen eszközökkel készítették elő az alapanyagokat őseink. Ilyen a mortárium, amit használtak a szombati rendezvényen is, ahol egy kása alapú ételt is készítettek a római kori hagyományőrzők.
Kevesebb hús, sok lé a római kásában
„Ez kása. Az időszámításunk szerinti második században, de az időszámításunk folyamán nagyon sokszor előfordult, hogy az emberiség úgy próbálta sűríteni az ételét, hogy mindenféle zöldségeket főzött össze. Ebből jóval kevesebb hússal és sok lével készül el egy étel. Ebben is van nagyon sok hüvelyes, mint például, csicseriborsó, sárgaborsó, lencse. Ízesítésnek póréhagyma, káposzta, egy garum nevezetű sós, halas ízű sűrű lé, ami a sót helyettesíti. Ez egy izgalmas adaléka az egésznek” – osztotta meg a receptet Tóth Csaba Titán.
A látogatók válogathattak az ókori és középkori ételek között, megkóstolhatták többek között a római kori húsos szendvicset vagy a honfoglalás kori erőlevest is.
