Közellenség – Megkezdődtek az októberi kamarabemutató próbái a Móricz Zsigmond Színházban

Közellenség – Megkezdődtek az októberi kamarabemutató próbái a Móricz Zsigmond Színházban

Zenés bosszúhadjárat készül Heinrich von Kleist elbeszélése nyomán, a Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamaraszínpadán. A XVI. század dereka táján élt Brandenburgban egy Kohlhaas Mihály nevű lókereskedő. Egy derék, becsületes, jómódú és jogkövető állampolgár, aki hitt a jogbiztonságban, abban, hogy helye van ebben a világban, hiszen elfogadja annak szabályait. Egyszer azonban súlyos sérelem éri – írja ajánlójában az október végi bemutató elé a teátrum. Tasnádi István Közellenség című drámáját Horváth Illés rendezi.

 

A főszereplő Kohlhaas Mihály egy középkori, egyébként a valóságban is élt figura, akinek aztán legendája lett. Azt nem tudhatjuk, hogy valós személyisége mennyiben egyezik a megírtakkal, vélhetően az idők során dúsult a legendája.

„Ez egy Robin Hood-i figura, nem abban az értelemben, hogy a szegényeknek adja a gazdagoktól elrabolt pénzt, hanem egy valós, középkori figura, egy hős, aki köré aztán legendák szövődtek. Nagyon sok feldolgozása van a történetének. Készítettek belőle mozifilmet, többféle színdarabot, regényt. Egy Kleist regény az alapja az összes feldolgozásnak. Magyar feldolgozása is kettő van. Sütő András írt belőle Egy lócsiszár virágvasánapja címen egy nagyon szép szöveget, színdarabot, és Tasnádi István a legfrissebb változatát ennek a sztorinak, mintegy 20 évvel ezelőtt.” - nyilatkozta Horváth Illés, a rendező. 

A kortárs magyar szöveg mellé, a nyíregyházi előadáshoz zene is született. Zságer-Varga Ákos modern zenét írt, dalokkal. Kohlhaas Mihály akár a XXI. században is élhetne. Bármennyire is meglepő, épp Kleist főszereplőjéről nevezték el azt a pszihológiai, pszichiátriai kórképet, szindrómát, mely olyan kóros viselkedésformákkal élő emberekre mondható, akikre a kitaszítottságélmény és a bosszúvágy a jellemző. Az ember az önmaga igazába vetett hitnek a mániákus követője lesz. Csőlátással kezdi látni és élni az egész világot. A rendező szerint az erkölcsi tétje a történetnek, hogy felismerejük, rosszabbá válunk, mint akiket üldözünk.

„Amikor az ember olvassa, anakronisztikussá válik az egész történet, tehát nem érzem ezt odaszögezve a középkori miliőbe. Játszódhat ma is, a '70-es években, és 50 év múlva is. Ez is egy nagy erőssége ennek a szövegnek, mint a nagy műveknek általában, hogy kortalanok, mindig örökérvényűek.” - fogalmazott a rendező.

A nyíregyházi előadás címszereplője vendég, Géczi Zoltán. A további szerepekben többek között: Illyés Ákos, Munkácsi Anita, István István, Gulácsi Tamás, Jenővári Miklós, Széles Zita, Gulyás Attila és Tóth Károly. A bemutatót október 29-re tervezik, a Krúdy Kamarában.