Kiemelkedően jól teljesít a magyar gazdaság
Alvaro Pereira elmondta, a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, jelen pillanatban az egyik legjobban az OECD-tagországok között. 4,5 százalék körüli növekedéssel számolnak 2018-ra, az idei év pedig 4 százalékos gazdasági bővülést hozhat. Ez ugyan némi lassulást jelent tavalyhoz képest, ám a világgazdaság minden részén lassul a növekedés üteme – magyarázta.
Kiemelte, hogy a munkanélküliségi ráta soha nem látott mélypontra esett, a foglalkoztatottság pedig történelmi csúcson van. Ezek nagyszerű bizonyítékok arra, hogy kedvező folyamatok zajlanak Magyarországon – hangsúlyozta Alvaro Pereira az M1 Summa című műsorában.
Kimagasló szerepet játszanak a beruházások
Az OECD szerint a gazdaság bővülése jórészt a bérnövekedés által hajtott erős belföldi keresletre, valamint a beruházások dinamikus növekedésére támaszkodik. Az OECD igazgatója elmondta, a beruházások kimagasló szerepet játszanak a gazdaság teljesítményében. Rendkívül magas a beruházások aránya Magyarországon, amely többek között annak is köszönhető, hogy 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa, amivel Magyarország ezen a téren az egyik legversenyképesebb és az egyik legvonzóbb országgá vált az OECD-tagországok között. Hozzátette, ez nagyon előnyös az ország számára.
Alvaro Pereira, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízott főközgazdásza beszédet mond a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítéséről rendezett konferencián a Sofitel Budapest szállodában 2018. február 5-én.
Az OECD jelentése olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek a szervezet szerint az eredmények fenntartásához szükségesek. A tanulmányban kiemelik például, hogy bár Magyarország nagy sikerrel vont be közvetlen külföldi beruházásokat a gazdaság fejlesztésébe, ezek nem egységesen érintették az ország régióit. Álvaro Pereira szerint ezért a jövőben azon kell dolgozni, hogy a regionális egyenlőtlenségek tovább csökkenjenek.
Nagyszerű ütemben fejlődik a főváros
Úgy látja, hogy a főváros és a középső régiók nagyszerű ütemben fejlődnek. Az ország többi régiója is elég jól teljesít, de némileg elmarad a középső területek fejlődésétől. Éppen ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a kormánynak az egyenlőtlenségek mérséklésére – fűzte hozzá.
A párizsi szervezet emellett a szakoktatás és szakképzés további javítását javasolja annak érdekében, hogy a képzések a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodjanak. Álvaro Pereira a jövőbeli kihívásokat sorolva kitért arra is, hogy az OECD-tagországokban, így Magyarországon is jelentősen megemelkedett a várható átlagos élettartam.
Sokkal hosszabb a nyugdíjban töltött idő
Elmondta, hogy 20-30 évvel ezelőtt, ha valaki 60 évesen nyugdíjba ment, csak néhány évet töltött az öregségi ellátásban. Ez azt jelentette az államnak, hogy nem kellett olyan hatalmas összegeket fordítania a nyugdíjakra, így a nyugdíjellátás fenntartható volt. De mivel hosszabbodott a várható élettartam, manapság már sokkal hosszabb a nyugdíjban töltött idő is.
Szerinte ez az emberekre levetítve természetesen nagyon kedvező, a társadalombiztosítási rendszer számára ugyanakkor katasztrófa, mert ez szinte minden országban fenntarthatatlanná válik. A tanulmányukban meglehetősen drámai képet festenek arról, hogy nagyjából ez 20 év múlva milyen negatív hatásokat gyakorolhat például az államadósságra, amennyiben nem kezelik. Úgy gondolja, hogy ennek érdekében különböző, akár nem túl népszerű reformok is szükségesek lehetnek.
Kiemelt figyelmet fordít a kormány a kockázatokra
Szakértők hangsúlyozzák, az idősödő társadalommal járó kockázatokra a magyar kormány 2010 óta kiemelt figyelmet fordít és több, a gyermekvállalást segítő intézkedést hozott. A kabinet emellett az öngondoskodást is ösztönzi. Az új nyugdíj-előtakarékossági kötvény várhatóan már az év első felében megjelenik a piacon.
Gion Gábor, a pénzügyekért felelős államtitkár azt mondta: „a jövőbeli kihívásokban nagyrészt egyetértenek a szervezettel, a megoldási javaslatok terén ugyanakkor vannak eltérések”. Megjegyezte, az ajánlások nagyjából azokat a területeket említik – mint a regionális felzárkóztatás vagy a konvergencia –, amelyek a magyar kormány programjában is szerepelnek. Egyetértenek például az OECD azon ajánlásával, hogy az adórendszert továbbra is a jövedelemadózás felől kell tolni a fogyasztási adózás felé, de azt már különböző megfontolásokból adódóan nem tartják megvalósíthatónak, hogy egységes áfakulcsot alkalmazzanak mindenre – mondta el Gion Gábor.
Több figyelem a járművek környezeti hatására
A környezetszennyezés csökkentése érdekében a tanulmány azt is javasolja, hogy az útdíjak és az adók jobban vegyék figyelembe a járművek környezeti hatásait, emellett pedig a kormány támogassa a nem hatékony és szennyező fűtési rendszerek cseréjét.
