Az uniós járványvédelmi központ sajtóközleménye szerint a következő hónapokban várhatóan tovább fog nőni a kanyarós megbetegedések száma, ezért lenne fontos a magas szintű átoltottság. Dr. Szabó Tünde megyei tiszti főorvos mindenkit megnyugtat, hazánkban nincs járvány, de komolyan kell venni a védőoltást.

Sztella Kiriakidész egészségügyért felelős uniós biztos szerint a kanyarós megbetegedések Európa-szerte növekvő tendenciája aggasztó.

„A kanyarójárvány annak tulajdonítható, hogy nem elég magas az átoltottság. Arra kérek mindenkit, hogy ellenőrizze, be van-e oltva, a szülőket pedig arra kérem, hogy gondoskodjanak arról, hogy gyerekeik időben megkapják a szükséges oltásokat. A védőoltás életeket véd és életeket ment, ez az egyik legerősebb eszközünk a kanyaró és számos más fertőző betegség ellen”

– nyilatkozta az uniós biztos.

„Magyarországon kanyaró mint járvány nincs, ugyanis a kanyaró ellen, a vírus ellen a védőoltást már 1969-ben bevezették. Akkor ugyan egy védőoltás volt, utána ’89-től két védőoltást kap mindenki. 15 hónapos korban, illetve iskolai kampányoltás keretében 11 évesen, azaz a 6. osztályos gyerekek megkapják az ismételt oltást. Örömmel közlöm, hogy Magyarországon a védőoltási rendszer nagyon jól működik, 99,6% az átoltott gyerekek aránya. A 0,4%-ban valószínű, hogy betegek voltak, de pótlólag ők is megkapják a védőoltást”

–  tájékoztatott dr. Szabó Tünde vármegyei tiszti főorvos.

Kántor Irén gyermekorvos megerősítette a hírt, hosszú ideje nem találkozott kanyarós beteggel, de még ez a mostanság sokat emlegetett lepkehimlő is elkerülte rendelőjét. Nem új megbetegedésről van szó, kollégái ritkán ugyan, de találkoznak ilyen gyerekkel. Most a felső légúti vírusok jellemzőek.

A kanyaró a kiütéses tünetek megjelenése előtt fertőz, már az 1-2 hetes lappangási idő alatt is. Ezután jelennek meg a hurutos tünetek, hőemelkedés, láz, köhögés, orrfolyás, torokfájás. A száj nyálkahártyáján előjönnek a Koplik-féle foltok, amit a háziorvos rögtön felismer, illetve a rózsaszín udvarral körülvett piros kiütések a fül mögött, majd testszerte. Arcüreg, középfül- és tüdőgyulladás, de súlyosabb szövődmény is előfordulhat. Ezt érdemes megelőzni, a 15 hónapos korban adott védőoltással. A gond az, hogy a kisgyerekek a 15 hónapos kor előtt is bizony megfertőződhetnek.

„Valóban, 15 hónapos kor előtt még védtelen, illetve úgy korrigálnám, hogy általában attól függ, hogy meddig szopott a gyerek, meddig anyatejes. Fél-1 éves korig az anyai ellenanyaggal védett, utána védtelenné válik, míg az első védőoltást meg nem kapja. Mivel nálunk az átoltottság majdnem 100%-os, tehát kanyaróbetegség nincs, viszont ha kintről behurcolják, vagy kanyarójárványos országba mennének kisgyermekkel, azt nem javasolnám, hiszen a védettségnek ki kell alakulni. Hozzáteszem, az oltóanyag rendelkezésre áll, 9 hónapos korban a gyerek megkaphatja, de akkor is rá kell oltani 15 hónapos korban”

– fogalmazott a tiszti főorvos. Az 1969 előtt születettek nem kaptak védőoltást, de mivel nagyon fertőzőképes ez a vírusos megbetegedés, nagy valószínűséggel a felnőtt populáció több mint 90%-a átesett már rajta gyerekkorában, bár felnőttek is megfertőződhetnek. Az 1969 és 89 között születettek egy oltást kaptak, de ha egészségügyben dolgoznak, immunhiányos betegségben szenvednek, vagy olyan emberekkel érintkeznek, akik járványos területről érkeznek, javasolt az emlékeztető oltás. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság is, biztosítani kell az immunizációhoz való egyenlő hozzáférést, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok, például a bevándorlók, az etnikai kisebbségek körében és a menekülttáborokban élők számára.