A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskolából az idei nyáron két turnusban is részt vehettek tanulóink a szigligeti táborban. A második turnus 76 fővel, 6 pedagógussal, s ugyancsak az iskolánkban tanuló gyermekek családjaival együtt, mint egy hatalmas család foglaltuk el az egész tábort, s így is éltük a mindennapjainkat, élvezve a tábor nyújtotta változatos programokat, lehetőségeket.

A gyermekek nagy izgalommal készültek erre a táborozásra, sokan közülük azért, mert már voltak itt korábban, s tudták, jó kaland vár rájuk. Az „újakat” a kíváncsiság, az új lehetőség, kissé az aggodalom a szobák miatt tett izgatottá. Már a hosszú út is a táborozás része volt, hisz az osztálytársakkal, barátokkal hamar elrepült az idő.

Megérkezésünkkor nagy örömmel töltött el bennünket a tábor képe, hiszen a tiszta, gondozott, muskátlikkal díszített, minden lehetőséggel felszerelt hatalmas udvar, a kis faházak mind arról árulkodtak már az első pillanatban, hogy nagyon kellemes hetet fogunk itt eltölteni. A tábor vezetője, dr. Hudákné Fábián Nóra kedvesen üdvözölt bennünket, s egyben ismertette az alapvető betartandó szabályokat is. Megtudtuk, hogy az időpontokat nagyon pontosan be kell tartanunk, hiszen a sok program, ami előttünk áll, csak így valósítható meg.

Természetesen a Balatonban való fürdőzésre vártunk a legjobban, s egész héten a szerencsés nyári időnek, verőfényes napsütésnek köszönhetően minden nap volt is elég lehetőségünk erre. Amikor már éppen ráuntunk volna a fürdésre, napozásra, strandfocira, jött egy érdekes program, egy rövid utazás, séta, amiben eléggé elfáradtunk ahhoz, hogy újra vágyjunk a Balaton vizébe.

A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő megszámlálhatatlan csúszdájával egész napos programlehetőséget nyújtott, kellemesen elfáradtunk, de nem annyira, hogy a vacsora utáni jutalomfürdésnek a Balatonban nem örültünk volna.

Szerdán Keszthelyre utaztunk, ahol a gyerekek szabad program keretében sétálhattak, megvásárolhatták apró ajándékaikat. Majd együtt mentünk a már kívülről is csodálatos Festetics Kastélyba, mely Magyarország leglátogatottabb kastélya. Már a parkja, ami természetvédelmi terület, is lenyűgözött bennünket a több száz éves fáival, színes virágágyásaival, szökőkutakkal, szobrokkal, a kerti tavával. A parkban - a lovakat szerető gyermekek nagy örömére – lovasbemutatót tartottak nekünk. És még ezután várt ránk a csoda, a kastély belseje, a főurak életformáját hűen tükröző helyiségek, a korabeli, sokszor még az eredeti bútorokkal, tapétákkal, a hatalmas könyvtár, mely Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. E sok szépség láttán több gyermek, főleg a lányok, elképzelték, milyen jó is lett volna itt élni a 18. században. De hogy a fiúk se szomorkodjanak, megtekintettük az udvarban található vadászati kiállítást, mely öt földrészen elejtett, több mint 200 vadfaj trófeáinak ad helyet.

A pénteki napba a lehető legtöbb programot belesűrítettük, mondhatnánk, nagykanállal ettük a lehetőségeket, érezve, hogy nemsokára el kell búcsúznunk. Délelőtt a Szigligeti várba látogattunk el, ahol megbizonyosodhattunk saját szemünkkel arról, hogy miért is nevezik e várat a Nyugat-Balaton ékének, s arról, hogy valóban csodálatos panorámát kínál a tóra. Itt a várban még egy különleges élményben volt részünk, a Szigligeti vitézek korabeli ruhában harcászati bemutatót tartottak a gyerekeknek, a bátrabbakat a színpadra csalogatták, ahol ők is kipróbálhatták a különböző harci eszközöket s egyben saját magukat. Az előadás önmagában is érdekes volt, jó hangulatú. De izgalmas is, hiszen a Kossuth rádió élő adásban közvetítette az előadást. Amellett hogy jó közönségnek bizonyultunk – nevettünk, tapsoltunk, élveztük az előadást – egy-egy gyermekkel interjút is készítettek a rádiósok, amit otthon élő adásban hallhattak a szülők is. Ezt a programot a vár lábánál található, különleges ízű fagylaltokat kínáló Várkávézóban zártuk.

A délutáni fürdőzés és vacsora után egy hajókirándulás várt ránk. Badacsonyba hajóztunk. A hajóról csodálhattuk a festői szépségű tájat. Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, szőlős déli lankákból. Badacsonyban rövid séta után újabb fantasztikus program várt ránk. Nyolcasával ültünk bele egy-egy dzsipbe, ami őrült gyorsasággal vitt fel bennünket a hegyre, ahol pillanatra megállt, hogy megcsodálhassuk mindazt fentről is, amit már lentről láttunk, de nem gondoltuk, hogy e látvány még fokozható.

S a napot a bulihajó zárta. Egyórás hajóút következett, de már nemcsak a most is gyönyörű, kivilágított Balatonban gyönyörködtünk, hanem önfeledten táncolt kicsi, nagy, tanár, szülő, csoportban, egyedül, nem számított. Jó volt látni, hogy még az általában visszafogott gyerekeket is elkap a buliláz, s boldogan táncol, énekel együtt a többiekkel. A hajóról leszállva tovább folytattuk a jókedvű éneklést, így együtt a mórás gyerekek.

Másnap kellemesen elfáradva, csokibarnán, sérülésmentesen, élményekkel tele hagytuk el a tábort, mindenki megfogadva, hogy jövőre ide újra el kell jönnünk.

Köszönetet szeretnénk mondani a tábor szervezőinek e csodálatos hét minden programjáért, a tábor vezetőjének, Nórikának kedvességéért, segítőkészségéért, rugalmasságáért, a tábor gondnokának a segítőkészségéért, munkájáért, a szakácsnéniknek a finom ennivalókért, és a két sofőrünknek, akik épségben hazahoztak bennünket.
Köszönjük!

Dr. Komáromi Istvánné
Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola