Vízkereszt ünnepére készülnek a keresztények. A katolikusok ilyenkor Jézus születésére, a keresztségre, a kánai menyegzőre, valamint a Háromkirályok látogatására emlékeznek. A népszokásokat illetően is gazdag hagyománnyal bír vízkereszt ünnepe, hiszen a megszentelt vizet sokféle módon használták fel. A legtöbb családnál vízkereszt jelenti azt is, hogy lebontják a karácsonyfát.    

Január 6-a a legtöbb családban azt jelenti, hogy itt az ideje lebontani a karácsonyfát. Ekkor ér véget a karácsonyi időszak.  Vízkereszt a IV. század elejétől vált liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények ekkor Jézus Krisztus születéséről, a keresztségről, a kánai menyegzőről, valamint a Háromkirályok látogatására emlékeznek.

A keleti egyházban a vízkereszt, az epifánia sokkal fontosabb, mint a karácsony

Az isten emberré lesz: Krisztus 30 évesen megjelenik a Jordán folyónál és elmondja azt, ami az egész karácsonynak értelmet ad, hogy térjetek meg, mert isten országa elközelgett – teszi hozzá a Nyíregyházi Egyházmegye püspöki helynöke. A katolikusok ilyenkor szerte a világban a templomokban, vagy éppen folyópartokon megszentelik a vizeket.

- A keleti egyházban a vízszentelés gyakorlatilag az isteni jelenlétet szimbolizálja a teremtett világban. Ezért van az, hogy sok esetben kimennek a természetbe, a folyóvizek mellé és ott történik ez a szentelés, amely 3 fő gesztusból áll. A rálehelésből, az égő gyertya vízbemártásáról, illetve a pap kezével Krisztust szimbolizálva a keresztet engedi bele a vízbe. Ebben a három isteni jelenlétet láthatjuk, Mózesnek az égő csipkebokorban, Illésnek a leheletben, illetve Krisztusban testileg is megjelent az isten ebben a világban

– szögezte le Szabó Tamás, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöki helynöke.  Míg a karácsony az elcsendesedésről, inkább a családról szól, vízkereszttel már egy újabb ünnepkör kezdődik. 

Vízkereszttel egy újabb ünnepkör kezdődik el, méghozzá a farsang

A farsang vízkereszttől húshagyókedd éjfélig tart, hiszen utána már a negyven napos böjttel a húsvétra készülünk. A vízkeresztkor megszentelt vizet azonban egész évben használták az őseink, sőt egyes népszokások ma is velünk élnek. 

- Hogyha valaki szép, egészséges akar lenni, akkor megmosakodik ebben a vízben. Hogyha egy édesanya kisbabát vár, akkor ezt a vizet szórják az ágyára. Amikor megszületik a kisbaba, akkor az első fürdetésnél beleszórnak ebből a vízből a fürdetővízbe. A menyasszony esetében, rálocsolnak a menyasszonyra. De ott van a koporsónál is, odaszórják a koporsóra is. Ez egy fontos elem. Ha a jószágszaporítás esetében fontos, hogy a jószágok vizébe is tegyenek, hogy minél több szülessen abban az évben

– mondta el Baloghné Szűcs Zsuzsa a Sóstói Múzeumfalu igazgatója. Szatmárban érdekes szokásként élt a Háromkirályok-járás. Ilyenkor a fiatal fiúk csapatot alkottak és házról házra jártak, így emlékezve a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról, akik aranyat, tömjént és mirhát vittek a kisded Jézusnak. Manapság a papok járnak el a hívekhez, akik vízkereszt környékén megáldják az otthonokat.