Indiában a 4 for Dance – Elképesztő élményekkel tértek haza a nyíregyházi táncosok
A Best of 4 for Dance koreográfia, magyar és indiai, sztepp tánc, sőt egy vasutas sztori is szerepelt többek között a nyíregyházi táncosok Újdelhiben rendezett két teltházas előadásán. Hónapok óta készültek a messzi útra, a fellépésekre, ahol az ott élő kevés számú magyar is megnézte műsorukat. A magyar koreográfiába a zászló, a Rubik kocka, illetve magyar találmányként a golyóstoll is beépült. Az internet segítségével jutottak közel az indiai, orientalista tánc lényegéhez. Udvarias gesztusnak szántak egy hazai koreográfiát az ottani közönségnek.
Bárány Kristóf így mesélt az útról, élményeikről:
Az Indiában élők tánckultúrája nagyon érdekes. Ők elsősorban a kezükkel, ezáltal az egész testükkel táncolnak, számukra ez nagyon-nagyon kötött. Elmondták, hogy már gyerekkorban kezdik a táncokat megtanulni és csak felnőtt korban válnak ténylegesen elismert táncossá az ottani művészek. Ha nem is teljes mértékben ilyen professzionális módon, de mi is belecsempésztük műsorainkba az ottani mozdulatokat.
A 4 for dance-es stílus az autentikus magyar néptáncra épít, elmesélhető programra, izgalmas ritmusokra. Az indiai utat új táncossal, Cserés Mátéval, egy tehetséges fiatalemberrel oldotta meg a csapat, hiszen tavaly év végén Illés Danit a színpadon baleset érte.
A fiúk minden láthatót megnéztek és kóstolhatót megtapasztaltak az egy hét során.
Mi élvezzük a várost alapon működünk, úgyhogy szeretünk belemenni a sűrűjébe. Nagyon sok mindent megtapasztaltunk. Az ételek csodálatosak, de rendkívül csípősek. Ez egy kicsit megnehezítette az előadásainkat is, sokat kivett belőlünk a gyomorégés. A nevezetességeket, amikre volt lehetőségünk a bő egy hét alatt, azt mindet volt szerencsénk megnézni. Voltunk a Kutub Minárnál, ami az UNESCO-s világörökség része, valamint a legnagyobb élmény a Taj Mahal és Agra városa volt. De nagyon sokat sétálgattunk a szűk kis utcákon, megálltak, fényképezkedtek az emberek velünk, hiszen szakállas, szőke, kék szemű embereket nem sűrűn látni arrafelé, úgyhogy nagyon sok kulturális élmény ért bennünket.
– fogalmazott Bárány Kristóf.
A hazaérkezés után nem jutott idő pihenésre, hiszen saját művészeti iskolájukban tanítanak, aztán készülnek a régóta vágyott dél-amerikai útra, mely talán a közeljövőben megvalósul. Így most szambát, capoeirat és salsát tanulnak. De az indiai vendéglátók közreműködésével eljutnak talán Új-Zélandra is, tehát adott a következő feladat a 4 for Dance legénysége előtt.
Matyasovszki Edit