Index: Három évtized alatt Európa egyik legkülönlegesebb állatparkja épül fel Nyíregyházán
Egy WC-ben elhelyezett oroszlánkölyöktől a nemzetközileg elismert Sóstó Zoo-ig vezetett Gajdos László útja – írja mai jelentős terjedelmű cikkében az Index. A nyíregyházi állatpark alapító-igazgatója merész ötletekkel, következetes építkezéssel és erős szakmai csapattal formálta az intézményt Európa egyik legjobb állatkertjévé.
Egy oroszlánnal kezdődött a történet
Az Index lapszemléje szerint a Nyíregyházi Állatpark története 1996-ban vett igazán nagy fordulatot, amikor Gajdos László átvette az akkori Sóstói Kultúrpark vezetését. A park akkor még szerény adottságokkal működött, néhány hazai állattal, két medvével és egy régi vidámparki hangulatot idéző környezettel.
A változás jelképe Elek, az oroszlánkölyök lett, aki 1996 karácsonyán érkezett Sóstóra. Mivel még nem volt számára megfelelő hely, első nyíregyházi napjait egy átalakított WC-ben töltötte. Az Index felidézi: Elek lett a Nyíregyházi Állatpark első egzotikus állata.
„Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk”
A cikk szerint Gajdos László vezetői gondolkodását jól jellemzi az a mondat, amelyet munkatársai is gyakran idéznek tőle: „Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.”
Ez a szemlélet határozta meg az állatpark fejlődését. A kezdeti években még olyan táblák is jelezték a jövőbeli terveket, amelyek mögött akkor még nem volt kifutó: például zsiráfok vagy zebrák érkezését ígérték. Később ezek a tervek valóban megvalósultak.
Folyamatos fejlesztésekkel vált nemzetközi hírűvé az állatpark
Az Index összeállítása szerint az állatpark fejlődése lépésről lépésre gyorsult fel. 1997-ben Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel az intézményt, az év végére pedig már 100 ezer látogatójuk volt.
A következő években megépült többek között a Madárház, a Magyar Parasztudvar, a Majomsziget, majd megérkeztek az első zsiráfok is. Később tengeri akvárium, fókabemutató, Trópusi Ház, Sarkvidék Panoráma, elefántház és számos különleges állatház bővítette a kínálatot.
A Zöld Piramis tette fel Nyíregyházát a nemzetközi állatkerti térképre
A cikk egyik fontos fordulópontként említi a 2010-ben átadott Zöld Piramist. Ez Magyarország és Közép-Európa első biodómja lett, ahol több szinten mutatják be az indonéz esőerdő világát.
Az épület ócenáriumában egy 500 ezer literes akvárium is helyet kapott, amelyben cápák élnek, a látogatók pedig üvegfolyosón sétálhatnak át közöttük. Az Index szerint ez hatalmas ugrás volt az állatpark első, 5000 literes tengeri akváriumához képest.
Természetvédelem és szemléletformálás is zajlik Sóstón
A lapszemle kiemeli: a Nyíregyházi Állatpark ma már nem csupán látványosság, hanem fontos természetvédelmi és tenyésztési központ is. A cikkben megszólaló Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető szerint az állatkerteknek jelentős szerepük van a veszélyeztetett fajok megőrzésében és a társadalmi szemléletformálásban is.
Mint fogalmazott:
„Az emberek miatt kerültek ezek az állatok a kihalás szélére, úgyhogy az emberek feladata a megmentésük.”
Erős szakmai csapat épült Gajdos László köré
Az Index szerint Gajdos László egyik fontos eredménye, hogy olyan szakmai csapatot épített maga köré, amelyben a különböző területek felelősei önállóan, magas színvonalon dolgoznak. A cikk „karmesterként” jellemzi az igazgatót, aki a teljes intézmény működését, fejlesztését és szakmai irányát fogja össze.
A Nyíregyházi Állatpark így három évtized alatt egy szerény adottságú kultúrparkból nemzetközileg is ismert, díjazott és látogatott állatkertté vált.
