Így állt a szabadságharc mellé Nyíregyháza – dr. Bene János a Sziesztában beszélt a megyeszékhely szerepéről
Nyíregyháza már a forradalom első híreire lelkesedéssel reagált, és a szabadságharc idején politikai, katonai és gazdasági téren is jelentős szerepet vállalt. Erről tartott részletes előadást dr. Bene János, aki bemutatta, hogyan kapcsolódott be a város az 1848–49-es eseményekbe. A történész a Nyíregyházi Televízió Szieszta című műsorában egészen elképesztő szerepvállalásra világított rá!
A forradalom híre gyorsan eljutott a városba
Az 1848. március 15-i pesti események híre néhány nap alatt Nyíregyházára is eljutott. Már március 20. körül megmozdult a város közélete: helyi fiatalok és polgárok – köztük Benczúr Miklós, Vidlicskai József és Kralovánszky András – a forradalom tiszteletére a város kivilágítását kezdeményezték.
Benczúr Miklós később küldöttség élén Pestre is elutazott, ahol beszédet mondott. Felszólalása a pesti lapokban is visszhangot kapott, ami jól mutatja, hogy Nyíregyháza már a kezdetektől aktív szereplője volt az eseményeknek.
Polgárosodó város a forradalom idején
A szabadságharc időszakában Nyíregyháza már jelentős, több mint 18 ezer lakosú település volt, erős iparos- és kereskedőréteggel. Ez a társadalmi háttér megkönnyítette a polgári átalakulás folyamatát, amely az áprilisi törvények elfogadása után indult el.
A városban gyorsan megszervezték a nemzetőrséget is. Május 25-én Hatzel Mártont választották polgármesternek, aki rövid idő alatt meghatározó szereplőjévé vált a helyi közéletnek.
Hatzel Márton országgyűlési képviselő lett
Hatzel Mártont június 15-én közfelkiáltással választották meg Nyíregyháza országgyűlési képviselőjének. Ez azért is jelentős esemény volt, mert a vármegyében Nyíregyháza a hetedik olyan terület lett, amely önálló képviseleti jogot kapott.
Képviselőként egyik fontos feladata volt, hogy elősegítse a Debrecenből kiinduló vasútvonal Nyíregyházával való összekötését.
Később Kossuth Lajos Péterváradra küldte kormánybiztosnak, ahol fontos szerepet játszott abban, hogy az erőd ne kerüljön császári kézre.
Honvédtoborzás és városi támogatás
A szabadságharc idején Nyíregyháza jelentős támogatást nyújtott a honvédségnek. A város vállalta száz honvéd teljes felszerelésének és ellátásának költségeit. Ezek az újoncok a 10. honvéd zászlóaljba kerültek, és a Délvidéken teljesítettek szolgálatot.
1848 szeptemberében a vármegye egy teljes honvédzászlóaljat is felállított, amely később a 48. Szabolcsi Honvédzászlóalj nevet kapta. Ebben több mint száz nyíregyházi fiatal szolgált.
A zászlóalj zászlaját 1848. szeptember 10-én szentelték fel. A zászlóra Degenfeld Imréné Beck Paulina kötötte fel a „Szabolcs a hazáért, győzni vagy halni” feliratú szalagokat. A történelmi zászló ma a Jósa András Múzeumban található.
Fontos háttérbázis volt 1849-ben
A szabadságharc idején Nyíregyháza nemcsak katonákat adott, hanem jelentős logisztikai segítséget is nyújtott. A városban szükségkórház működött, élelmiszerraktárakat hoztak létre, és lovakkal, fegyverekkel is segítették a honvédséget.
Dr. Bene János előadásában kiemelte: Nyíregyháza gazdasági és társadalmi erejének köszönhetően fontos háttérbázisa volt a szabadságharcnak. A város polgárai aktívan támogatták a forradalom ügyét, így a település méltó módon kapcsolódott be a magyar történelem egyik legmeghatározóbb korszakába.


