Huszonegy összetett mondat a Tavaszi Tárlatról, mely a Városi Galériában tekinthető meg
Huszonegy minősített művész harminckilenc munkája látható a galéria felső termeiben. Sokszor kérdezik, milyen egy tárlat? Erre a legjobb válasz az, meg kell nézni! Témaválasztásban, technikában, méretben változatosak, tematikai megkötés nélkül – ezzel együtt az anyag egyharmada a tavaszról szól. (Megjelent a Nyíregyházi Napló március 22-ei számában.)
Aranyász Zita: térgrafikája szögletes szerkezet célzottan formált fém-fa-fonal-plexi anyagokból.
Balogh Géza: „Peres fénye” a csendes vízben tükröződő tavasz – akvarellel, ezen kívül plasztikát is hozott.
Botrágyi Károly: színezett rézkarcai pontos leírások a városról és városlakókról.
Csutkai Csaba: zen-képe a csendről üzen galambokkal és ismétlődő környezettel a fotó dokumentáló erejével.
Endresz Ágnes: végtelen birodalmat hív elő két nagy, kék madárszárnnyal.
Gabulya Márta: fakturált álló plexilemez előtt óriás kavicsok – víztükröt idéznek.
Gál Ludmilla: változásokat jelenít meg egy éteri nőalakkal – a grafit finomságával, érzékenyen.
Havasi Dóra: családfája egy szépséges, katicabogaras rügyező ág – pöttyös labdával, tündéri térben.
Horváth János: csendes kékek szelíd lagúnája és szétterülő áradás – az elemek hatalmáról szól.
Homoródi Éva: aranyhala sejtelmes mesevízben – egy talányos történet főszereplőjeként.
Kerekes Elek: hamvadó és izzó deszkákat festett – tetőcserepeket rendezett rendezetlenségben.
Madarassy György: szirmok, levelek, ágszövetek – leheletfinom átmenetekkel, pasztellszínekkel.
Nagy Lajos Imre: érme egy Franz Kafka portré és regényrészlete egy horizontálisan írt szöveg.
Németh Erika: régi asszonyok emléke – három lebegő nőalak vörös térben.
Szepessy Béla: „tükör által homályosan” félcentrális épületalakzat és kosztümös nők-férfiak – lenyűgöző felületen.
Székhelyi Edith: medencéje szürrealisztikus látvány – szelíd, hullámzó, szabad víz mellett.
Szolanics Elvira: kazettás raku kerámiája dekoratív növényi formákkal.
Verebély Olga: fémekből és polikarbonátból képzett csőalakzatok eredménye a lebegő térkonstrukció.
Zagyva László: „hangszerelése” fúvós, pengetős, vonós nagyméretű fa hangszerei metaforikus állatfigurákkal.
Z. Erdei Anna: háromszögekkel, nyilakkal, aktív figurákkal kérdez: hová? Tovább?
H. Németh Katalin: többjelentésű képelemekkel, változatos felületjelzésekkel ad elő történéseket.
Ez a Tavaszi Tárlat, melyet szíves figyelmükbe ajánlunk.
H. Németh Katalin