Honismereti konferencia Nyíregyházán

Máj 24, 2018

Másfél évtizedes hagyományok szerint rendez konferenciákat, szerkeszt tanulmánykötetet és falumonográfiát a 2000-ben alakult Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület tagsága. A Múzeum Baráti Körével együttesen jelentik általában rendezvényeik, megjelenéseik közönségét. A konferencián köszöntötték az egyesület titkárát, Lucza Jánost, akit május 18-án a Honismereti Munkáért Emlékéremmel tüntettek ki. Elhangzott az ígéret is, miszerint a város támogatásával szervez 2019-re a megyei egyesület Honismereti Akadémiát, a Honismereti Szövetség Országos konferenciáját.

– Az egyik pillére a munkánknak azoknak a konferenciáknak a szervezése, amelyek segítenek a történettudomány adósságainak törlesztésében, segítenek abban, hogy a történettudomány eredményei az iskolai oktatásba minél hamarabb bekerüljenek, és nem utolsósorban segítséget adnak a kutatóinknak – akár amatőr kutatóknak is – hogy tájékozottabbak legyenek arról a korszakról, amelyet kutatnak – mondta dr. Szabó Géza történész, a Megyei Honismereti Egyesület elnöke.

A csütörtöki esemény témája, 1948 izgalmas esztendeje fölött sokat vitáznak a történészek, de tény, hogy valóban a fordulat évének tekinthetjük. Országgyűlési választások voltak, megalakult a Munkáspárt, államosították az iskolákat, illetve új kormány is alakult. 1948 a magyar történelemben hosszú időn keresztül vízválasztó marad.

– 1945-től az országnak az oroszok által – idézőjelbe tett – felszabadításától, de lényegében a német erőktől való megtisztításától kezdve folyik egy olyan háttér hatalmi kiépítés, mely 1948-ban realizálódik. Ekkorra lényegében az élet nagyon sok területén átveszi a hatalmat a kommunista diktatúra, választások vannak, majd jön később egy alkotmány – egy évre rá – tehát 1948 olyan fordulópont az ország életében, amely a következő 40 évet meghatározza – mondta dr. Ulrich Attila alpolgármester.

– Az egyéni történelemben lehetnek szép pillanatok, de nemzetközi viszonylatban illik emlékezni 1956-ra és a megtorlás éveire – folytatta dr. Ulrich Attila.

Az eseményekről nem lehet hallgatni, fel kell tárni a történéseket és feldolgozni a következő 40 évet! Nem csak a társadalom mindennapjait, de az emberi tudatot is meghatározni és az utókor elé tárni. Ez a történészek felelőssége.

Előző hír
Swing, szerelem, Szulák - koncert a VMKK-ban
Következő hír
Beszélgetés egy 56-os hazafival

Kapcsolódó híreink