Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tisztviselői szerint egyelőre semmi bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a koronavírus által okozott betegségen már átesett emberek ne tudnának újra megfertőződni, vagy akár másodszorra tünetmentes hordozóként másokat megfertőzni – erről számolt be az MTI.

A legtöbb tudós azt mondja, teljes biztonságban majd akkor leszünk, ha meglesz a kór ellenszere, azaz valamilyen gyógyszerrel sikerül hatékonyan meggyógyítani a betegeket, vagy pedig, ami a jobbik forgatókönyvet jelentené, sikerülne elkészíteni a védőoltást.

A WHO szerint felesleges az úgynevezett nyájimmunitásban bízni,

mert lehetséges, hogy aki már egyszer elkapta a vírust, és meggyógyult, újra megbetegedhet. Maria Van Kerkhove a WHO fertőzőbetegségekkel foglalkozó osztályának vezetője arról beszélt, hogy a koronavírus félelmetes gyorsasággal mutálódik.

A koronavírusnak hajlandósága van arra, hogy mutálódjon

Az olyan típusú vírusoknak, mint amilyen például a koronavírus, hajlandósága van arra, hogy mutálódjon. Igyekeznek azonban a vakcinafejlesztők a vírus egy olyan részére tervezni a vakcinát, ami viszonylag stabil. A vírusoknak az egyes elemei nem egyforma mértékben mutálódnak. Van olyan részük, ami gyorsabban és van olyan részük, amelyik kevésbé

– fejtette ki Kis Zoltán, virológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának vezetője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Hozzátette, az, hogy a vírus egyik emberben súlyosabb fertőzést okoz, a másikban pedig kevésbé, annak nagy szerepe van az egyének immunrendszerének. Nem véletlen, hogy az idősek azok, akik sokkal súlyosabb fertőzésen esnek át, hiszen nekik alapvetően gyengébb az immunrendszerük. Ha megnézzük a halálozási adatokat szerte a világban, akkor láthatjuk, hogy általában valamilyen egyéb betegségben is szenvednek, ami amúgyis legyengítené az immunrendszerüket.

Egyénfüggő, hogy milyen súlyos a fertőzés lefolyása

Főleg az egyéntől függ, hogyan reagál a fertőzésre. Az immunrendszerünknek két nagy ága van, a természetes és az úgynevezett tanult immunrendszer. A természetes immunrendszer a fiatalokban sokkal erősebb. A vírus, amikor megfertőzi az embert, akkor először a természetes immunrendszer lép, és a tanult csak később kapcsolódik be. Egy fiatalembernél erősebb ez a természetes immunrendszer, hamarabb fogja legyűrni a koronavírust.  Az időseknél azonban, mire a tanult immunrendszer is közbe tudna lépni, addigra annyira elhatalmasodik a vírus, hogy nem tud vele mit kezdeni

– részletezte a virológus.

Várkonyi István infektológus,  a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház infektológiai intézetének intézetvezető főorvosa hangsúlyozta, ami elindult a nemzetközi és hazai viszonylatban is, az a leggyorsabb dolog, amihez nyúlhatnak. Az az a terápiás fegyvertár, azok a gyógyszerek, amiket más vírusbetegségekben már használtak. Amit azokban az indikációkban, azokban a betegségekben megtanultak használni, ezáltal ismerik az adagolásukat, mellékhatásukat. Nagyon nagy részük esetében ismerik a mechanizmus hatását, és van egy kisebb része, ami még homályos, de működik.

Példaként említett, egy olyan vírusellenes gyógyszert, amit influenzára törzskönyveztek, Ázsiában használták és használják, és influenzakezelésre adták.

Tulajdonképpen egy polimerázgátló, ami a vírusnak egy olyan enzimjét blokkolja, ami a vírus szaporodásához szükséges

– emelte ki.

Ezeket a gyógyszereket a világban mindenhol újrapozícionálják,

nagyon nagy számú gyógyszert néznek ilyenkor meg a hatásmechanizmusa alapján,

amit modelleznek.

Az infektológus kifejtette, hogy kiválasztanak néhány száz olyan molekulát, olyan gyógyszert, ami egyébként már törzskönyvezett, és a folyamat valamelyik részében eredményt várnak tőle. Ezeket a vizsgálati gyógyszereket nem lehet azonnal a betegeknek adni. Viszonylag gyors engedélyezés után elkezdik kezelni a betegeket, viszont nincs elég idő, hogy a gyógyszerekkel ugyanazt az utat végigjárják, amit egyébként normális esetben megtennének.

Legalább hétszáz olyan molekulát azonosítottak, amelynek valamilyen hatása lehet a Covid–19 vírusra, és ezekkel indultak el egyrészt klinikai vizsgálatok, másrészt ahol erre nem volt idő, ott egy gyorsított engedélyezéssel az adott állami hatóság indikáció bővítésével, mint végső menedéket elkezdték ezeket a gyógyszereket adni. Ezt a hatalmas mennyiségű adatállományt a világon mindenhol elkezdik feldolgozni

– részletezte.