Örökölni két úton lehet: a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján.

A törvényes öröklés azt jelenti, hogy  jogszabály, a Polgári Törvénykönyv  határozza meg,  kik azok a  hozzátartozók, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben.  Ebben az esetben tehát nem az örökhagyó dönti el, a vagyona kire szálljon, hanem  a jogszabály. 

Sokak számára megnyugtató, ha tudják, haláluk esetére a vagyonok olyan személyhez kerül, akinek azt életükben is szánták.  Ezt a célt szolgálja a végrendelet. Így végrendelkezéskor nem a rokonsági fok a lényeg, ugyanis végrendelkezéskor általában azt részesíti előnybe a végrendelkező, akivel szoros kapcsolatot ápol.

Ha valaki végrendelkezni kíván, fontos, hogy ezen szándékát a jogszabályoknak megfelelően rögzítse, ugyanis így érhető el az, hogy a végrendelet érvényessége ne legyen támadható, a hozzátartozók között vitára ne kerüljön sor.

Végrendelkezni szóban és írásban is lehet, de csak személyesen.   A végrendeletből ki kell tűnni, hogy az végrendelet,  és az halála esetére szóló végakaratot tartalmaz.

A szóbeli végrendelet igen ritka, szóbeli végrendeletet kizárólag az tehet, aki olyan életveszélyes helyzetben van, ami miatt nem képes írásbeli végrendeletet tenni, s az akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, mindenki által értett nyelven akaratát egész terjedelmében szóban előadja, és kijelenti, hogy az az ő végrendelete.

Nyilvánvalóan a tipikus forma az írásbeli  végrendelet,  amely lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet  közjegyző előtt lehet tenni.

Az írásbeli magánvégrendeletet lehet írni saját kézzel, vagy akár gépelt formában is.

A végrendelkező dönthet úgy, hogy   a végrendeletet  saját kézzel írja, majd a végén aláírja. Ebben az esetben tanúkra nincs szükség, azonban fontos, hogy a végrendeleten legyen dátum, minden oldal legyen beszámozva.

A gépelt formában írt végrendelet abban az esetben érvényes, ha a végrendeletet annak minden oldalán a végrendelkezőn kívül két tanú is aláírja.

Az  írásbeli magánvégrendelet  érvényességéhez nem szükséges, hogy azt ügyvéd  vagy közjegyző  készítse, azonban annak érdekében, hogy az biztosan érvényes legyen és megfeleljen a vonatkozó szabályoknak legtöbben ügyvédet vagy közjegyzőt kérnek fel a végrendelet elkészítéséhez. Azonban ezen esetekben is szükséges, hogy a végrendeletet a végrendelkező  illetve 2 tanú minden oldalon aláírja.

A végrendeletben  a végrendelkező arról rendelkezik, hogy a vagyonát, vagy annak egy részét ki fogja örökölni  halála esetére, de azt is megszabhatja  például, hogy milyen legyen a temetése, annak a költségét ki viselje.

Bárkit meg lehet nevezni örökösnek, az azonban nagyon fontos, az a személy, aki örököl,  nem vehet részt a végrendelet megfogalmazásában vagy leírásában, és tanúként  sem szerepelhet a végrendeleten.

A végrendeletben az is meghatározható, hogy ki ne örököljön,  ki az, aki  kizárásra kerül az örökségből.  A kizárást indokolni nem kell, kizárt személy azonban juttatás nélkül nem marad, ugyanis a kötelesrész  megilleti.  Kötelesrész csak a hozzátartozókat illeti meg. A kötelesrész mértéke egyharmada annak az örökrésznek, ami egyébként a törvény szerint járna.

Ha valakit a végrendelkező kitagad,  kötelesrészre sem lesz jogosult. A kitagadásnak  az okát azonban fel kell tüntetni a végrendeletben, ilyen  ok lehet például az örökhagyó sérelmére bűncselekmény elkövetése, erkölcstelen életmód,  az örökhagyó irányába fennálló tartási kötelezettség nem teljesítése.

A végrendeletet bármikor vissza lehet vonni, és bármikor lehet újat készíteni. Amennyiben új végrendelet készült, akkor a korábbi végrendeletnek csak azon részei maradnak érvényben, amelyek az új végrendelettel nem ellentétesek.

Ha az örökhagyó készített végrendeletet, akkor az lesz az irányadó és nem a törvény, amennyiben az érvényes. Ha végrendelet érvénytelen, az öröklés rendje  a jogszabály szerint alakul.

Forrás: Nyíregyházi Törvényszék