Az ügyészség vádirata szerint a vádlott egy nyíregyházi középiskola tanáraként az órákon rendszeresen több fiú tanulónak nyaklevest, illetve „kokit” osztogatott. Eszerint a tanár magatartásával a gyermekek erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, és visszaélt hatalmi helyzetével.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen vont le a következtetést a vádlott felelősségének hiányára. A kiskorú veszélyeztetésének elkövetése csak akkor állapítható meg, ha a kötelességszegés konkrétan és közvetlenül veszélyezteti a gyermekek erkölcsi fejlődését. A vádlott magatartásából megállapítható, hogy a kisebb ütögetésekkel célja a rosszul tanuló, rendetlenkedő, tiszteletlenül viselkedő fiúk rendreutasítása, tanulásra késztetése volt, nem pedig fájdalom okozása. A tettének nem volt sérülésekben megnyilvánuló eredménye, és a fiatalok sem számoltak be komoly fájdalomról. Nem tettek panaszt a tanár ellen sem otthon, sem az iskolában. A 16-17 éves kamasz fiúk olyan fejlett erkölcsi értékrenddel rendelkeznek, hogy tisztában voltak a tanári magatartás tilalmazott voltával. Szégyellték magukat, megalázónak érezték a helyzetet, amit azzal lepleztek, hogy nevettek, elviccelték a vádlott viselkedését.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott magatartása a sértettek emberi méltóságát súlyosan sértette, de erkölcsi fejlődésüket közvetlenül nem veszélyeztette.

A vádlott cselekményével folytatólagosan, nagy nyilvánosság előtt elkövetett tettleges becsületsértést valósíthatott meg, amely azonban csak magánindítványra büntethető. A jelenleg már felnőtt korú sértettek nem terjesztettek elő magánindítványt, ezért a cselekmény nem büntethető.

Az ítélet jogerős.

Forrás: Nyíregyházi Törvényszék