Hat kicsi hajótörött Varsóból

A Nyíregyházi Városi Televízió alapító, első főszerkesztője, Szilágyi Szabolcs történelmi regényeinek bemutatójára érkezik Varsóból Nyíregyházára, a Móricz Zsigmond Könyvtárba április 7-én. E-mail levelezésbe kezdtünk, hogy kiderítsem, milyen témák mozgatták írói fantáziáját. És jöttek a válaszok! A nagyváradi születésű emigráns író pályája Nyíregyházán indult. Újságíróként Sipkay Barnától kapta az első írói „leckéket” (akkor még krimi műfordítóként), majd másik szerkesztőségi kollégájától, Ratkó Józseftől a biztatást. 1986 óta 22 könyve jelent meg Magyarországon és Lengyelországban. Rádió- és tévétudósítói, majd diplomata munkája után 1993-ban családostól véglegesen a lengyel fővárosban telepedett le. Néhány évig a BBC varsói tudósítója volt, jelenleg nyugdíjasként kizárólag az írással foglalkozik, és fiatal lengyel írók számára tart regényírói műhelykurzusokat. Szenvedélye a zene (blues, szájharmonika), azon túl a testvérvárosi kapcsolatok segítése Nyírbátor és a lengyel Rawa Mazowiecka között.   Az április 7-ei nyíregyházi szerzői délutánján az utóbbi néhány évben megjelent négy regényével és egy humoros-szatirikus kötettel mutatkozik be. Élete első munkahelyére, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárba elkísérik, és a találkozót színesítik lengyel művészbarátai, a varsói alkotó értelmiségi klub tagjai: Bartek Leczycki, a szájharmonika virtuóza, zenepedagógus, Andrzej Kuczara, a filmes kellékgyár menedzsere  és Marek Pawlowski történész, lengyel zenei fesztiválok rendezője.  

– Nyíregyházi nosztalgia? Van-e vágyódásod itt élő emberek után? 
– A keserű nosztalgiát nem ismerem. Lengyelországban itthon, Magyarországon otthon vagyok. Az emigráció fogalma a közös Európában számomra tökéletesen feloldódott. A többi összekötő kapocs, a Facebook, a Skype, és az elektronikus posta is segít ápolni a régi és új nyíregyházi barátságokat. Évente egy-két alkalommal a testvérvárosi kapcsolatok jóvoltából otthon lehetek. Így lesz ez most is Nyíregyházán és Nyírbátorban. Sok régi kedves baráttal találkozom.
– S vajon a négy bemutatandó regényed témája fiktív, vagy dokumentum alapú? 
– Mind a négy munkám történelmi regény. A "Hat kicsi hajótörött" a rendszerváltás utáni pillanatok szatírája, az átalakult jellemek, az átírt életrajzok humoros sztorija. A "Halálvölgy" két magyar író, valamint egy ukrán  és egy német katona részvételével idézi fel a második világháború utolsó véres páncéloscsatájának kegyetlen hátterét, és hozza át a két hőst a mába. A regény fiktív keretbe ültetett hiteles háborús történetek sora 340 oldalon. "A janicsár hazatér" egy magyar történész idegenvezető leány és egy müncheni fiatal török illatszer vegyészmérnök keserűséggel átszőtt szerelme napjainkban. A török fiatalember janicsárnak elhurcolt ősapja nyomát keresi a leány segítségével. "Az elhárított zenekar" az 1960-as évtized első felében játszódik. Főhőse egy akkori ifjú elhárító tiszt, aki az AVH-ból visszamaradt öregekkel együtt az "imperialista jampizene szennyeződésétől" tisztogatja a vidéki város kulturális életét. A KOKSZ-együttes végül egy varsói fellépésének köszönheti, hogy legyőzi az elhárítás hétfejű sárkányát. Fikció? Aligha...
– De mi a humor és a szatíra tárgya?
– A "Svejk az örömkatona" - írói önvallomásom az első, elfuserált pályaválasztásról. Tíz humoros, szatirikus stílusban megírt valóságos magyar katonatörténet 1960-61-ből.

Matyasovszki Edit