Hadüzenet az inflációnak: a forint vásárlóértékét segít megóvni a jegybanki kamatemelés
A jegybank a héten újra növelte az alapkamatot. A Monetáris Tanács júniusban emelt először, majd jelezte, hogy havonta értékeli a folyamatokat. A mostani döntés értelmében 0,6 százalékról 1,2 százalékra növekedett a kamat mértéke. Felmerül a kérdés, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank 2013 óta folyamatosan csökkentette az irányadó kamatot, akkor most 2021 nyarán miért változtat a gyakorlatán?
Egy sikeres monetáris politikai rendszerváltozást hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank 2013 után, ennek keretében elindított egy növekedési hitelprogramot, amit a koronavírus-járvány okozta válság ideje alatt is folytatott. Ezen kívül hozzájárult ahhoz, hogy konszolidálódjon az államadósság, hiszen 80-ról 65 százalékra csökkent a GDP arányában a tartozásállomány, illetve a 2013 óta működő jegybanki vezetés három tonnáról, 95 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát – mondta Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem közgazdász professzora a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hozzátette, „ebben a sikerekkel pásztázott nyolc és fél évben a nemzetközi környezet és a hazai gazdasági eredmények egyaránt indokolták azt, hogy a nemzeti bank ezen eredményeken túlmenően alacsony kamatpályát valósítson meg”.
A Magyar Nemzeti Bank feladata, hogy megvédje a béreket, jövedelmeket és az állami támogatások vásárló értékét – hívta fel a figyelmet Lentner Csaba.
Magyarországon, ahogy szerte a világban az elmúlt időszakban megnövekedett az infláció. Közgazdaságilag
a nemzeti bank úgy tudja kezelni az infláció még további emelkedését, hogy mérsékleten kamatot emel.
Ez így is történt az elmúlt hónapokban hiszen 0,6 százalékról 1,2 százalékra emelték meg a kamat mértékét. Ezzel egyrészt a jövedelmek vásárlóértékét akarják megvédeni, másrészt pedig
a forint árfolyamának a rendezését is elő akarják segíti
– mondta.
Lentner Csaba egyetért Matolcsy György azon véleményével, hogy a 2022-re, vagy akár már 2021-re a költségvetési hiányt minél inkább mérsékelni kell, hiszen az emelkedő, állandósuló költségvetési hiány inflációt gerjeszt. Úgy gondolja a nemzeti bank elhatározása és a bankpolitikája mögötti kétharmados jegybanki törvény megadja azt a felhatalmazást a bank részére, hogy sikeresen védekezzen az infláció ellen.
