Gyász: Nyíregyházán temetik Toma Annát, az „utolsó magyar hadifogoly” testvérét
Elhunyt Toma Anna, aki testvére, Toma András története révén vált ismertté országszerte. A család tájékoztatása szerint az asszonyt Nyíregyházán helyezik végső nyugalomra. Élete és kitartása szorosan összefonódott egy olyan sorssal, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmegrendítőbb fejezetévé vált.
Egy család, amely nem adta fel a reményt
Toma Anna neve 2000-ben került a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy az Oroszországban, évtizedeken át egy pszichiátriai intézetben élő férfi magyar, és hazaszállítják. A televíziós felvételek alapján az asszony felismerte testvérét, akiről addig évtizedeken át nem tudtak biztosat.
A család mindvégig bízott abban, hogy Toma András életben van. Bár hosszú időn keresztül semmilyen hivatalos információ nem erősítette ezt meg, nem tekintették elveszettnek, és nem mondtak le róla.
Egy rendkívüli sors a történelem sodrában
Toma András 1925-ben született Újfehértón, majd a Nyíregyháza melletti Sulyánbokorban nőtt fel. A második világháború végén hadifogságba esett, és a Szovjetunió területére került. A fogság évei után egy pszichiátriai intézetbe szállították, ahol hosszú időn át élt anélkül, hogy kiléte ismertté vált volna.
Nyelvi elszigeteltsége miatt környezete nem értette meg, így állapotát sem tudták pontosan felmérni. Csak az 1990-es évek végén figyeltek fel arra, hogy nem oroszul, hanem magyarul beszél, ami végül elindította a hazatéréséhez vezető folyamatot.
Hazatérés több mint fél évszázad után
Toma András 2000 augusztusában, több mint öt évtized elteltével térhetett vissza Magyarországra. Azonosítását DNS-vizsgálat is megerősítette, így bizonyossá vált, hogy valóban a sulyánbokori Toma család tagja. Nem sokkal később visszatért egykori otthonához is.
A következő években testvére, Toma Anna gondoskodott róla, és segítette abban, hogy élete utolsó szakaszát családi környezetben tölthesse.
Egy történet, amely sokak számára jelent példát
Toma András 2004-ben hunyt el, de története azóta is része a magyar történelmi emlékezetnek. Sorsa ráirányította a figyelmet a háború utáni évtizedekben eltűnt hadifoglyok tragédiájára, és arra is, milyen hosszú ideig fennmaradhat a remény egy családban.
Toma Anna most testvére után távozott, de szerepe abban, hogy ez a történet teljes lehetett, megkérdőjelezhetetlen.
Vujity Tvrtko közösségi oldalán úgy fogalmazott: Toma Anna számára nemcsak személyes példakép volt, hanem a hétköznapi emberek csendes helytállásának jelképe is.
A család Nyíregyházán vesz végső búcsút az elhunyttól.
