A jobb szolgáltatásért

A jobb szolgáltatásért
Új igazgatója van január 1-jétől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalatnak, mely kezelői jogának gyakorlója, egyben többségi tulajdonosa Nyíregyháza önkormányzata, másik kéttucatnyi önkormányzat mellett. A nyugdíjba vonult Szekrényes Andrást Róka Zsolt személyében egy eredetileg biológus végzettségű, minőségirányításban bizonyított, menedzser szemléletű, 47 éves vezető váltja a vállalat élén az ősszel meghirdetett pályázat eredményeként.

– Hogyan lett egy biológusból temetőigazgató?

– Mindenekelőtt úgy, hogy a családom biztatott az októberben megjelent felhívás kapcsán, hogy adjam be a pályázatomat... Az idáig vezető úton eredeti diplomámnak megfelelően voltam több helyen laborvezető, majd a Műszaki Egyetemen minőségirányítási szakmérnökként végeztem, s ezen a területen is több helyen dolgoztam, legutóbb, hét éven át a nyírbátori Coloplastban senior vezetőként. Minden eddigi munkahelyem Nyíregyházához és térségéhez kötött, s a gyermekeimet is arra biztatom, ha csak tehetik, ne hagyják el majd a régiót.

– Jelenthet-e előnyt a multinál szerzett tapasztalat?

– Szerintem igen, ugyanis ez kiváló „gyakorlóterep” volt az emberekkel való kapcsolattartásra, a kommunikáció csiszolására, melyre itt is nagy szükség van. Emellett számos hasznos dolgot lehet onnan adaptálni erre a területre, a nyilvántartási rendszertől a dolgozók tudatosságának növelésén át a nyomon követhetőségig, a lakossági észrevételekre való korrekt és gyors reagálásig, s a költséghatékonyságra törekvő, piaci szemléletű hozzáállásig.

– Az Északi temető szó szerint szem előtt van, s majd’ mindenki kötődik hozzá. Mire számíthatnak a városlakók?

– Arra, hogy figyelünk a véleményükre, csakúgy, mint a tulajdonosi elvárásokra is. Nagyon szűk mezsgyén mozog ez a hivatás, hiszen az emberekkel, bizonyos értelemben ügyfelekkel a legérzékenyebb állapotukban találkozunk, így különösen fontos a megértés, az empátia, ugyanakkor a jó minőségű szolgáltatás is. Az országszerte elismert, példaértékű temetőnk egyfajta állandóságot képvisel, a városképben is, de szeretnénk még szebbé, modernebbé tenni. Ebbe beletartozik rövid- és középtávon az, hogy folyamatos, kis költségvetésű beruházásokkal, például a kerítés, a park, a ravatalozó, az utak karbantartásával növeljük a komfortérzetet. De szeretnénk, ha még elégedettebbek lennének majd egy modernebb eladótérrel, impozánsabb bemutatóteremmel, az információs táblák rendszerével, az adatszolgáltatás minőségével, s még sorolhatnánk.

– Lehet bőven tennivaló az elején, egy Ön számára is egyelőre kevéssé ismert területen. Mivel kezdi a munkát?

– Teljes állapotfelméréssel. Meggyőződésem, hogy a korábbi igazgató, az intézményt évtizedek óta vezető, s nyugdíjba vonuló Szekrényes András által hátrahagyott, egyébként jó hátterű rendszert hozzá kell igazítani a megváltozott piaci körülményekhez, s a lakossági, szolgáltatás-igénybevevői, valamint fenntartói elvárásokhoz. Az átvilágítás során át kell tekintenünk, s előnyösebbé tennünk a szerződéseket, erősíteni a kapcsolatot a beszállítókkal, s a társtulajdonos önkormányzatokkal, a meglévő humánerőforrás, tehát a dolgozók munkájának még hatékonyabbá tételével. A későbbi, tervezett fejlesztések azt a célt is szolgálják, hogy minél kedvezőbb legyen költségszempontból is a működésünk.

– Régi igény ezek sorában egy hamvasztó Nyíregyházán. Lehet rá esély?

– Először is nézzük meg a hátterét. Nem véletlen mindez, hiszen rohamléptekben változnak a temetkezési szokások, vagy mondhatnánk, technikák. Az utóbbi három évet vizsgálva a temetkezések aránya az úgynevezett hagyományos, koporsós felől átbillent a hamvasztásos szertartások javára, melynek aránya már 59 százalék. Szándékainkat jelzi, hogy elindult egy hatástanulmány készítése és egyeztetési folyamat egy esetleges megvalósítás kapcsán. Hozzá kell tenni, hogy ez esetben, csakúgy, mint az egész temetkezési területen komoly, precíz szabályozások vannak, amely egy hamvasztó kapcsán például nem engedik meg a környezeti és zajszennyezést. De ez csak egy az elképzeléseink közül, melyek sorában minden temetőnkre figyelmet kell fordítanunk. Tudjuk, hogy szem előtt vagyunk, exponált helyzetben, s szeretnénk megfelelni az elvárásoknak úgy, hogy röviden fogalmazva szeretnénk professzionálisabbá tenni az egész működésünket, rendszerünket, a kor igényeinek megfelelően. Ez, és a döntéseken alapuló felelősségvállalás volt az ösztönzője, amiért jelentkeztem, s érzem magamban az erőt, hogy munkatársaimmal együtt ezt végig is vigyem.

Tarczy Gyula