Fehérneműben a színpadon
Egy merészen „öltözött”, csinos hölgynek minden területen nézõcsalogató hatása van. Ilyen praktikára nem szorul a Móricz Zsigmond Színház legutóbb repertoárba kerülõ fergeteges vígjátéka, a Függöny fel!, de azért bizonyára sok férfinézõ örömmel fogadta, hogy Dézsi Darinka jóvoltából plusz esztétikai élményben lehetett része.

Kit is testesít meg ebben a világszerte sikerrel futó, filmen is elérhetõ bohózatban ifjú mûvészünk? – kérdeztem tõle beszélgetésünk kezdetén.

– A Függöny fel! színház a színházban. Azt játsszuk, hogy készülünk a bemutatóra, majd a bohózat második felében magát a turnét követhetik végig a nézõk. Így mindenki két karaktert formál meg az elõadásban. Én játszom Brooke-ot, a színésznõt, aki egy kicsit flúgos. Folyton elkalandozik, amikor leáll a próba. De azért ravasz is, hisz a rendezõvel folytat kapcsolatot; pontosan tudja, hogyan érje el, amit akar. Brooke játssza Vickit, akirõl annyit lehet tudni, hogy elszökött régen otthonról, és azóta az adóhivatalban dolgozik. Épp egy szerelmi együttlétre készül Rogerrel, az ingatlanügynökkel, de a házban otthon van a házvezetõnõ, majd a tulajdonosok és egy betörõ is megérkezik, így tervük meghiúsul.

 

Amikor a hátul van elöl

 

Mint Darinka elmondta, a második felvonásban „megfordul” a színpad: azt látjuk, mi zajlik a takarásban. A nehézséget számukra az okozta, hogy a szövegkönyv lapjait a második felvonástól kezdve hosszában elfelezték.

Fotók az előadásról! (Fényképezte: Trifonov Éva)

Az egyik oldalon az szerepelt, amit a nyíregyházi nézõk láttak: hogy a színfalak „mögött” hogyan zajlik a turné színészeinek idegölõ szakmai és magánélete „némán”, míg a lap másik felén a számunkra láthatatlan színpadon, a darabbeli nézõk számára ment fennhangon az elsõ felvonásbeli próbáról ismert szöveg rövidítésekkel, módosításokkal, amit be-berohanva a „turné” színpadára, adott elõ a nem különösebben magas színvonalú kompánia. Társulatunk tagjai számára rengeteg türelem kellett a mostani próbákhoz, hogy minden óramûszerûen pontos és mégis könnyed legyen. Zavarta-e, hogy az elõadás közel felében nagyon ízléses fehérnemûben kellett rohangálnia?

– Az elsõ színpadi öltözésnél volt egy kicsi zavar bennem: folyton nevetnem kellett, de hamar elmúlt. Nem elõször játszottam fehérnemûben, és mivel annyi mindenre kellett figyelnem, idõm sem volt emésztgetni. Az országszerte énekesnõként ismert Horányi Juli jelmeztervezõvel együtt választottuk ki ezeket a darabokat, valamint a magas sarkú cipõt is. Terveztem a próbák elején, hogy majd elkezdek futni a szerep érdekében, de nem volt rá energiám. Annyit szaladgáltam a darabbeli lépcsõkön egy hónapon át, hogy folyton izomlázam volt, ráadásul a Popfesztiválnak köszönhetõen sem mondhatom, hogy mozgásszegény az életmódom.  Van egy ablakon kiesésem a mostani elõadásban, amit nagyon hitelesre akartam megcsinálni, ezért az egyik alkalommal mutattam a rendezõnek, Puskás Tivadarnak, hogyan gondolom, de nem sikerült „túl jól”. Nem vettem lendületet, úgyhogy rándulás és húzódás lett a vége, s a bemutató elõtt 10 nappal ,,schanz gallért” kaptam. „Be is játszottuk” ezt a darabba: Tóth Zolka karaktere viseli a második részben. 

Sz. Kántor Éva