Ezt érdemes tudni az inváziós növényfajokról! - Ön is tehet azért, hogy ne lepjék el a várost!

Inváziós növények káros hatásai városi környezetben – A lakosság aktív részvétele is szükséges az őshonos fajokból álló ökoszisztéma megőrzésében

A városi környezetek zöldterületei, mint parkok, kertek és fasorok, nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem fontos szerepet játszanak az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Azonban a város ideális környezetet nyújt az inváziós növények számára is. A Halmi-Hódos Katinka városi főkertész által készített cikk célja, hogy bemutassa az inváziós növények városi környezetben való jelenlétével kapcsolatos problémákat, azok ökológiai és társadalmi hatásait, valamint a vonatkozó jogszabályi környezetet. Ezen kívül áttekintjük azokat a gyakorlati megoldásokat és módszereket is, amelyek segítségével a városok csökkenthetik az inváziós növények negatív hatásait, és fenntartható módon kezelhetik őket.

Mi az inváziós növény?

Az inváziós faj nem egyenlő az idegenhonos faj fogalmával. Az idegenhonos faj nem őshonos az adott területen, emberi tevékenység következtében kerül oda. Nem feltétlenül káros, ha jól beilleszkedik a hazai ökoszisztémába. Az inváziós faj olyan idegenhonos faj, ami gyors szaporodásával kárt okoz a hazai ökoszisztémában. Nem minden idegenhonos faj képes ilyen mértékben alkalmazkodni. Inváziós faj az, amely gyorsan terjed, és kárt okoz a természetes ökoszisztémákban, kiszorítja az őshonos fajokat, csökkenti a biodiverzitást.

A bálványfa is kiszorítja a „versenytársakat”

Ilyen például az Ailanthus altissima – bálványfa (melyet a köznyelv sokszor tévesen „ecetfa”-ként emleget), amely gyorsan terjed, elnyom más növényeket, illetve nagyon nehéz kiirtani. Az inváziós növények a helyi növényfajokat kiszorítják a versenyben, mivel gyakran gyorsabban nőnek, és több tápanyagot vagy fényt igényelnek. Ez csökkenti az élőhelyek diverzitását, mivel a helyi ökoszisztémákban jelenlévő őshonos növények nem tudnak megfelelően fejlődni, vagy teljesen eltűnnek.

Módosítják az élőhelyet, megzavarják az ökoszisztémát

Inváziós növények gyakran módosítják az adott élőhelyet a saját igényeikhez, például megváltoztathatják a talajkémiát. Erőteljes gyökérzetükkel elvonják a környező növényektől az ásványi anyagokat és a vizet. Az inváziós növények tehát különféle módokon megzavarják az őshonos ökoszisztémákat: csökkentik a biodiverzitást, megváltoztatják az élőhelyek jellemzőit, és kiszorítják az őshonos fajokat. Az inváziós növények nemcsak a növényvilágra, hanem az őshonos állatvilágra is hatással vannak. Mivel az állatok az őshonos növényekhez alkalmazkodtak, előfordulhat, hogy az inváziós növények nem nyújtanak megfelelő táplálékot számukra, vagy nem biztosítanak megfelelő élőhelyet. Nyíregyházán a legnagyobb veszélyt a bálványfa és a fehér akác terjedése okozza.

Inváziós növények városi környezetben

Az inváziós növényfajok a városi környezetben rendkívül gyorsan és hatékonyan képesek terjedni, mivel az urbanizált területek több szempontból is kedveznek számukra. A városokra jellemző gyakori zavarások – például építkezések, bontások, útkarbantartások, zöldterületek bolygatása – új, nyílt élőhelyeket hoznak létre, ahol ezek a fajok könnyedén megtelepedhetnek. Ezzel szemben az őshonos növények gyakran nem tudnak megfelelően regenerálódni az ilyen zavart körülmények között. A városi mikroklíma, különösen a hőszigethatás, enyhébb teleket és melegebb nyarakat eredményez, ami elősegíti a melegkedvelő, gyors növekedésű inváziós fajok megtelepedését és túlélését. Emellett a városi talaj gyakran tápanyagban gazdag, szennyezett, vagy tömörödött, amit az inváziós növények jobban tolerálnak, mint sok őshonos faj. Mivel ezek a fajok gyakran nem rendelkeznek természetes ellenségekkel az új élőhelyen, sem betegségek, sem növényevők nem szabályozzák az állományaikat, így versenyelőnybe kerülnek.

Összességében az inváziós növényfajok gyors terjedése a városi környezetben többtényezős jelenség, amelynek kezeléséhez elengedhetetlen a zöldfelületek tudatos tervezése, a rendszeres ökológiai monitoring, valamint az inváziós fajok korai felismerése és visszaszorítása.

Jogszabályi környezet: ezek nem telepíthetők

Az Európai Unióban az inváziós fajok kezelését az EU Invasive Alien Species Regulation (1143/2014/EU rendelet) szabályozza. Ez a rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba, célja az idegenhonos inváziós fajok megelőzése, korai felismerése, gyors felszámolása és hosszú távú kezelése. Magyarország jogrendszere is egyre szigorúbban kezeli az inváziós növényfajokat. A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről 282/2024. (IX. 30.) szóló kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza a fás szárú inváziós fajok listáját. A rendelet értelmében közhasználatú területen a fás szárú növény telepítése nem történhet a felsorolt fajok egyedeivel.

Részesítsük előnyben  az őshonos fajokat!

Az egyik legfontosabb lépés, hogy a városi parkokban, közterületeken és kertekben ne telepítsünk inváziós növényeket, mely a lakosság szerepvállalását is előtérbe helyezi. Közterületi faültetéskor az őshonos fajokat részesítsük előnyben, úgy mint a juharok, hársak, kőrisek, illetve tölgyek.

Védekezés az invázió ellen

Az inváziós növények visszaszorításának leghatékonyabb módja a mechanikai eltávolítás, különösen akkor, ha az invázió kisebb területekre korlátozódik. Kézi gyomlálással eltávolíthatók a kisebb, egyedülálló növények. Azonban figyelni kell, hogy a gyökérzetet is alaposan eltávolítsuk, mivel a legtöbb inváziós növény képes új hajtásokat hozni a megmaradt gyökérdarabokból. A vegyi védekezés akkor jöhet szóba, ha az inváziós növények más módszerekkel nem eltávolíthatók, vagy ha a terület túl nagy ahhoz, hogy kézi beavatkozással hatékonyan kezeljük. A gyomirtó szerek (herbicidok) alkalmazása akkor lehet indokolt, ha az inváziós növények gyorsan és erőteljesen terjednek, és más kezelési módszerek nem elég hatékonyak.

Miután eltávolítottuk az inváziós növényeket, elengedhetetlen az őshonos fajok ültetése a területre. Ez elősegíti a biodiverzitás helyreállítását és megakadályozza, hogy az inváziós fajok újra teret nyerjenek.

Együttműködés és tudatosság

Ahhoz, hogy sikeresen kezeljük az inváziós fákat, elengedhetetlen a lakosság aktív szerepvállalása. A lakosok mindennapi döntései – mint például a növények kiválasztása a kertekben – hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a városok fenntarthatóbbak, zöldebbek és biodiverzitásban gazdagabbak legyenek. Minden egyes kis lépés, amit a közösségek tesznek, legyen szó a zöldterületek ápolásáról, vagy az inváziós növények eltávolításáról, hozzájárul a városi ökoszisztémák védelméhez, és biztosítja a jövő generációinak is az élhető és változatos környezetet. Az együttműködés és a tudatosság kulcsfontosságú ahhoz, hogy a városok valóban fenntarthatóbbá váljanak.