16 fotóalbum – köztük a Sába földjén, az Ősi örmény templomok, a Tibet, az Angkor, a Sorsfotók, az In memoriam Palmyra vagy a Gyermek( sors )fotók – alkotója épp szegedi egyetemistaként döbbent rá az itthoni világ gazdagságára, unikális természeti és épített kincseink értékeire. A Forster Gyula díjas fotóművész a bemutatkozó különleges alkalmára különleges fotókkal és történetekkel érkezett. Sipos László fotós karrierje a megyei műemléktemplomokkal indult, hiszen varázslatos élményt jelentett számára középkori templomkincseink megörökítése.

Szerinte az elhivatott műemlékfotós az időt akarja megállítani, az értékeket közvetíteni.

Én az időtlenség, az idő fotósának tartom magam, és azt gondolom, hogy akár a sorsfotóim, akár a műemlékfotóim valamiféle ívet járnak be egy-egy albumban és nem egy szokásos idegenforgalmi kiadvány vagy műemlék bemutató album szerepét akarják fölvállalni, hanem mélyebb gondolatokat szeretnének a lapozgatóból, a könyvolvasóból előcsalogatni.

Filozofikus gondolatsort indíthatnak a nézőben a képek, az albumok. Magasabb erkölcsi értékek, a hit világába tekinthet be, aki értelmezi a fotókat.

További képekért kattintson a fotóra!

Némely albumok sokat elárulnak az ember és az Isten kapcsolatáról, az ég és a Föld kozmikus viszonyáról.

Azt gondolom, hogy egy jó fotó nem ott kezdődik, amikor az ember megáll a műemlék előtt és megnyomja a gépén az erre a célra funkcionáló gombot, hanem bizony egy jó műemlék fotóhoz napokkal hamarabb kell felkészülni, kell tudni, hogy mit akarok megmutatni, a szakirodalmat át kell tanulmányozni, mert nagyon-nagyon félreviheti az embert a helyszínen kirakott ilyen-olyan feliratok illetőleg ismertetők szövege. Nagyon kell figyelmi arra, hogy művészettörténetileg értékes részeket emeljünk ki.

– fogalmazott Sipos László.

Egy templomnak vagy műemléknek lelke van, és azt meg kell érezni, fogalmaz a fotóművész. Tudni kell, hogy délelőtti vagy délutáni fényben lesz-e jó a fotó. Középkori templomoknál érdemes megmutatni a fal egyenetlenséget. Láttatni érdemes például a gyügyei vagy szamosújlaki templomok kanálháttal kialakított vakolatait, melyek miatt Sonkáddal együtt Európa Nostra-díjat kaptak. Egy idegenforgalmi fotós ezt nem feltétlenül adja vissza. Sipos László nemzetközi karrierje is a megyéből indult, a kisszekeresi református templom helyreállításáról írt és saját fotóival illusztrált tanulmányával kezdődött. Az angol, német, francia és szlovák nyelven publikált írás bekerült egy nemzetközi válogatásba, ezután már folyamatosan érkeztek a felkérések. Így lett a fotóművész az ICOMOS, az UNESCO Párizsban székelő műemlékvédelmi szakmai szervezetének tagja.

Matyasovszki Edit