Értékes Esték – a nyíregyházi népzenetanár-képzést ismerhették meg az érdeklődők
Nyíregyházán nemcsak tanították a népzenét, hanem a jövőjét is meghatározták. A város népzenetanár-képzéséből olyan meghatározó alakok indultak el, mint Pál István Szalonna vagy a Csík Zenekar meghatározó tagjai. Egy képzés, amely pedagógusokat, előadókat és közösségformáló személyiségeket adott a magyar kultúrának – ma már hivatalosan is nemzeti érték. Erről szólt az Értékes Esték szerdai eseménye a Móricz Zsigmond könyvtárban, ahol a nyíregyházi felsőfokú népzenei képzés került fókuszba.
„Áldás szálljon e házra” – énekelte a tanszékvezető tanár, kiegészülve a főiskolai hallgatókkal szerda este a könyvtárban. A citeraszóval kísért dallam után időutazás kezdődött. 1992-be röpítették a hallgatóságot. Ekkor indult el a népzenész képzés a Nyíregyházi Egyetem jogelődjén, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Az eredmények rövid időn belül magukért beszéltek: neves oktatók, tanárok, a magyar népzene elismert előadói kerültek ki az intézmény falai közül.
Hogy néhány nevet mondjak: az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, Kobzos Kiss Tamás, aki sajnos nincs már közöttünk, de kiváló ember volt, és ennek a vidéknek, Debrecennek a szülötte. Egy kollégája, tanártársa Szerényi Béla, aki jelenleg az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója. Az ott tanító tanárok, a Téka együttes tagjai, Havasréti Pál és Lányi György, valamint a teljes Méta zenekar, amelynek tagjai tanítanak a Zeneakadémián és más zeneintézményekben is, kiváló muzsikusok. A Kolompos együttes gyermekműsorokat is állít össze. Jánosi András tanárként is kollégánk volt; nemcsak tanított, hanem órákat adott és vett. Jeles társaság gyűlt itt össze, akik a diplomával folytatták, vagy kialakították a népzenész képzés különböző szintjeit: az alap-, a közép-, illetve a felsőfokot. A későbbiek folyamán is sok ismert zenész volt, így Csík János, a Csík Zenekar vezetője, Kunos Tamás szintén a Csík Zenekarból, az egri Gajdos Együttes tagjai, Rókus Tibor és Szabó Attila, aki később a Csík Zenekar zenésze lett, Vavrinecz András, aki kiváló népzenekutató, népzenész és pedagógus. Szinte nem is lenne elég idő, hogy felsoroljak mindenkit, aki megérdemelné
- részletezte Juhász Erika tanszékvezető.
Amikor minden követ megmozgattak
A 2010-es években egy időre megszűnt a népzenészképzés a Nyíregyházi Egyetemen, akkor a Zenei Intézet vezetője, Ferencziné dr. Ács Ildikó minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy újraindítsák a szakot.
Tettem egy felelőtlen kijelentést: addig fogok dolgozni, míg vissza nem szerzem Nyíregyházára ezt a képzést. Körülbelül tíz év kellett ahhoz, hogy teljes vertikumában újra felálljon a népzenetanári képzés az egyetemünkön, és ennek örömére, ezt megpecsételendő, hogy ez egy nyíregyházi alkotás, az egyetemünk saját terméke, produktuma, ebből az ötletből merítettem, és mint értékőr a Nyíregyházi Értéktár figyelmébe ajánlottam a nyíregyházi népzenetanár-képzést
- mesélte Ferencziné dr. Ács Ildikó értékőr.
"Ez hatalmas dolog!"
A magyar népzene nem múzeumi emlék, hanem élő nyelv: akkor marad életben, ha van, aki továbbadja. Kevés olyan műhely működik Magyarországon, ahol ezt ilyen következetesen és magas színvonalon teszik, mint Nyíregyházán. A nyíregyházi népzenetanár-képzés több mint harminc éve szolgálja a hagyományőrzést és megújítását, amire érdemes büszkének lenni.
A mai zűrös világban nagyon nehéz fenntartani valamit, főleg vidéken, és azt gondolom, hogy eljutottunk idáig, hogy sok évtizede már folyamatosan tud népzenészképzés zajlani, mindamellett, hogy a Zeneakadémián is működik népzenetanár- és művészképzés. Ez szerintem hatalmas dolog
- mondta el Dr. Kompár-Rómer Judit szakfelelős.
"Mindig külön világot alkottak!"
Az érték bemutatásán részt vett Halkóné dr. Rudolf Éva is, aki évtizedekig dolgozott a főiskolán és az egyetemen, és elismerő szavakkal illette a képzést.
A népzenészek mindig egy külön világot alkottak, a kollégiumban is, maga a hangszer, a népi hangszerek jelenléte miatt. Nem volt mindig divatos a népi hangszerek jelenléte, a népi hangszereken való játék. Egyre nagyobb igény van arra, hogy a népi hangszerek benne legyenek az életünkben, a köztudatban. Ennek egy nagyon fontos része a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, majd a Nyíregyházi Egyetemen az a képzés, amit itt megállapítottak, amit erősítettünk, amit próbáltunk erősíteni, és olyan népzenei szakembereket bocsátottunk ki a padsorokból, akikre ma is nagyon büszkék vagyunk
- hangsúlyozta Halkóné dr. Rudolf Éva a Nyíregyházi Egyetem volt kancellárja.
A szakmai és kulturális örökség ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, amely bekerült a nyíregyházi értéktárba.
