Értékes Este Kósa Ferenccel

80. életévemben járok, természetes dolog, hogy az életművemet le kell zárni, mely elég szerteágazó. Elsősorban filmrendező vagyok, másodsorban érdekel a közélet, harmadrészt fotókat készítek, negyedrészt írok sokat, most is, minden nap. Naplót írok, és készül egy könyv, amelyben az én irodalmi tevékenységem lesz a fő téma. Tehát ezt a négy témakört kell nekem lezárnom megnyugtatóan és tisztességesen. Már nem valószínű, hogy fogok filmet csinálni – kezdte az interjút a nyíregyházi származású, Kossuth-díjas filmrendező, Kósa Ferenc.
Tízezer nap című alkotása az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Ez volt Kósa Ferenc diplomamunkája. Az utolsó szó jogán, a Hószakadás, az Ítélet, a Másik ember, vagy a Feldobott kő és más filmek rendezőjét, forgatókönyvíróját elsősorban a 60-as, 70-es, 80-as évek mozijának közönsége fogadta a Móricz Zsigmond Könyvtárban. Ők még látták egykoron a Krúdy moziban a földi sikereit.

„Én nagyon mélyről jöttem. Ez egy kicsi ország. Itt a szabolcsi tanyavilágból nem nagyon szoktak elmenni filmrendezőnek, nem járják be a nagyvilágot, valahogyan nekem úgy alakult a sorsom, hogy az megadatott, de ez felelősséget jelent főként azok iránt, akik közül én vétettem” - így vélekedett a művész.

További képekért kattintson a fotóra!

Kósa Ferenc filmjeit 50 országban vetítették, és a mai napig tanítják a Színművészeti Egyetemeken.
Dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész idén januárban, a Magyar Kultúra napján nyújtotta át a Kölcsey Társaság emlékplakettjét Kósa Ferencnek, s mondott laudációt munkássága fölött. Most is ő vállalta a rendezővel a beszélgetést. Cannes után – idézte a kort - megalakult a fiatal művészekből egy baráti társaság: Kósa Ferenc, Nagy László, Csoóri Sándor, Sára Sándor, Czine Mihály. Közösen próbáltak ők cselekedni.
Az a gondolatkör, amelyben ők nézték a világot, és amiben a művészetük is fogant, az a bartóki modellel jellemezhető, és nagyon örülök annak, hogy Kósa Ferenc fotóiban és tájképeiben is ez a modell érvényesül. Én úgy gondolom, az, hogy bekerül Nyíregyháza város Értéktárába az itt született, elismert és világszínvonalon dolgozó rendező és forgatókönyvíró, nagy nyeresége a város kultúrájának. Büszkék lehetünk Kósa Ferencre és a filmjeire, mind a mai napig- nyilatkozta Jánosi Zoltán.

Az esten meglepetésköszöntőt énekelt a Cantemus gyermekkar, és Kósa Ferenc naplójából olvasott részleteket két művész, Ráckevei Anna és Csikos Sándor. Az ünnepség zárásaként egy portréfilmet vetítettek a Nyíregyházáról elszármazott Kossuth-díjas filmrendező, Kósa Ferenc életéről, munkásságáról.

Matyasovszki Edit

(Fotó: Szarka Lajos)