Az első Békéltető Testületek 1998-ban alakultak, tagjaik fele-fele arányban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara és az Agrárgazdasági Kamara adják. A testületek létrehozásának az volt a célja, hogy a fogyasztók és a vállalkozások közötti vitás ügyek ne a bíróságokra kerüljenek, hanem legyen egy alternatív vitarendezési fórum, ahol egyezségre juthatnak. Az elmúlt évben 241-re csökkent a megyei ügyek száma, ez a szakemberek szerint annak köszönhető, hogy a testület aktív tanácsadási tevékenységet is folytat.

VEZET A CIPŐS PANASZ ÉS A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS

Görömbeiné dr. Balmaz Katalin, a Megyei Békéltető Testület elnöke elmondta, a problémás ügyek 64 százaléka volt termékekkel, 36 százaléka pedig szolgáltatással kapcsolatos. A termékeknél a cipők esetében volt a legtöbb kifogásolás, a szolgáltatásoknál pedig a közüzemi panasz vezet. Az ügyek 51 százalékát a testület oldotta meg, 27 százalékot eljárás közben kellett megszüntetni, és az esetek 22 százalékában nem a vásárlónak volt igaza. A békéltetésre jó hatással volt a fogyasztóvédelmi törvény 2015-ös módosítása, mely a vállalkozásoknak együttműködési kötelezettséget írt elő. Tavaly mindössze 9 százalékuk kapott bírságot ennek elmulasztása miatt.

ELJÁRÁS SEGÍTSÉGGEL

Az békéltető testületi eljárás megindításának előfeltétele, hogy fogyasztó először megpróbálja a panaszos ügyét közvetlenül a vállalkozással rendezni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor fordulhatnak írásban a Megyei Békéltető Testülethez. Ehhez szerkesztettek egy kérelem nyomtatványt, amelyet a Kereskedelmi és Iparkamaránál lehet átvenni, vagy a kamara honlapjáról lehet letölteni. A beadványhoz csatolni kell az üggyel kapcsolatos dokumentumok másolatát.

Szoboszlai Tibor