Emléknap – A kommunizmus áldozatai előtt tisztelegtek Nyíregyházán
Toma András, az utolsó magyar hadifogoly Virág utcai emléktáblájánál kezdődött idén is a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Nyíregyházán. A megemlékezés az egykori Szarvas utcai pártház előtt felállított szobornál folytatódott, ahol dr. Kovács Ferenc polgármester elmondta: feldolgozhatatlan történelmi tény az, ami 1945 és a rendszerváltás között történt.
2300 elhurcolt nyíregyházi, akiknek egyharmada sosem tért haza
Idén is Toma András Virág utcai emléktáblájánál kezdődött az a megemlékezés, melyen a kommunizmus áldozatai előtt hajtanak fejet a megjelentek minden évben. Az országgyűlés még 2000-ben rendelte el a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapját, melyet 2001-től február 25-én, illetve ahhoz közeli napokon tartanak. Hazánkban számtalan olyan nap van, mely a diktatúra idején elszenvedett elnyomásról emlékezik meg. A február 25-ei esemény a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékművénél folytatódott, ahol Nagy Csaba tárogatóművész előadása után dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere mondott beszédet. Hangsúlyozta: amíg valakinek ez egy feldolgozhatatlan történelmi tény, másnak családi tragédia mindaz, ami a diktatúra idején Nyíregyházán is történt.
– 2300 civil férfi, apa, testvér, férj, társ és gyermek, akiknek egyharmada soha nem térhetett haza. Nyíregyházáról ennyi embert deportáltak oroszországi kényszermunka táborokba, málenkij robotra. Nekünk emlékezőknek ez a szám egy feldolgozhatatlan történelmi tény, míg másoknak egy ma is élő családi tragédia. Ma a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk. Becslések és levéltári kutatások szerint körülbelül 100 millióra tehető a kommunizmus áldozatainak száma az egész világon, Kelet-Közép Európában az éhínségben, kényszermunkatárborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egy milliót. De a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek. Akit csoport vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak
– mondta a polgármester.
Dr. Kovács Ferenc Romsics Ignác történész szavait idézve hozzátette: alig van olyan család hazánkban, melyet ne sújtott volna a kommunista megtorlás.
Fontos megőrizni emléküket
Kovács Bélát, a Független Kisgazda Párt főtitkárát 1947-ben éppen ezen a napon tartóztatták le és vitték a Szovjetunióba. A politikus letartóztatása volt az első lépés azon az úton, melynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket, és haladt tovább a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Nyíregyházán az utcákat, tereket, épületeket is átnevezték, de még az ünnepnapokon is mindennapossá vált a vörös zászlók használata.
A megemlékezésen a Krúdy Gyula Gimnázium diákjai is közreműködtek műsorukkal, mely a diktatúra elnyomását és az úgynevezett csengőfrász emlékét idézte, mely a terror egyik legismertebb eleme volt. Dr. Kovács Ferenc az emléknapon kiemelte: a történtek nem csupán emlékeztetnek, hanem szembesítenek is minket, valamint a mai fiatalokat azzal, hogy milyen mértékben nyomorította meg az embereket ez a rendszer. Hangsúlyozta: fontos, hogy megőrizzük az emléküket és fejet hajtsunk mindazok előtt, akik szembe mertek szállni a diktatúrával, valamint azok előtt is, akik szótlanul tűrtek, bízva a megszabadulásban. Az esemény végén Nyíregyháza és a vármegye politikusai, valamint a résztvevő intézmények vezetői is elhelyezték az emlékezés koszorúit a „gúzsba kötött ember” szobránál.
