Egyedülálló megoldással tervezi a Sóstói erdő vízpótlását a nyíregyházi önkormányzat

Új, egyedülálló technológiával óvnák meg a kiszáradástól a Sóstói erdőt. Egy olyan kísérleti berendezést tesztelnek Nyíregyházán az önkormányzat szorgalmazására, amellyel a továbbtisztított szennyvizet juttatnák vissza az erdő talajába. Ha a fejlesztés megvalósul, hosszú távon segíthet megállítani a talajvízszint csökkenését, és biztosíthatja a Natura 2000-es terület vízellátását.

A televíziós stábunk által készített képeken ránézésre is jól látszik a különbség a két vízminta között. A jobb oldali üvegben már a továbbtisztított szennyvíz látható, a tervek szerint ebből naponta több ezer köbmétert juttatnának a Sóstói erdőbe a talajvíz pótlására.

Önkormányzati terv a természet megóvásáért

A város önkormányzata már tavaly megkezdte a terveztetését annak a természet javát szolgáló rendszernek, melynek célja a 126 hektáros erdőrészlet talajvízpótlásának hosszú távú biztosítása. A tervezés, valamint a többkörös – NYÍRSÉGVÍZ Zrt.-vel, Nyírerdő Zrt.-vel és Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal történt – egyeztetés során felszínre került, hogy a Natura 2000-es védelem alatt álló területre az egyébként szokásosnál még alacsonyabb sótartalmú víz bocsátható csak be.

Még tovább tisztított szennyvíz

Ezért, mielőtt az időközben elkészült elvi vízjogi dokumentációt módosítanák, a város az utótisztítási technológia kiválasztása után kereste meg a NYÍRSÉGVÍZ Zrt.-t azzal a kérdéssel, hogy tesztelje a sótalanító berendezést, tehát a tisztított szennyvizet még tovább tisztítsák, a természet javára hasznosítva. Az önkormányzati társaság telepére naponta átlagosan 12 ezer köbméter szennyvíz érkezik. Ahhoz azonban, hogy ezt a Sóstói erdő talajvízpótlására is fel lehessen használni, speciálisan is tovább kell tisztítani. Ezt jelenleg egy valós idejű tesztüzemben működő berendezéssel vizsgálják, egy pilot projekt keretében.

Ultraszűrés és fordított ozmózis

– Ez a berendezés azt a célt szolgálja, hogy tovább tudjuk tisztítani a megtisztított szennyvizet. Először egy szűrőn megy keresztül, ami a makroszennyeződéseket kiszűri, majd azt követően egy ultraszűrési technológia, illetve egy fordított ozmózisos technológia kerül bevetésre, ami már nemcsak a szennyezőanyagokat, hanem a sótartalmat és az ultraszűrés által a baktériumokat is eltávolítja. Ezzel már nem a biológiailag tisztított szennyvízről beszélünk, hanem egy olyan tisztított vízről, ami bármikor kihelyezhető a természetbe. Azt lehet mondani, hogy a végén akár ivóvízként is lehetne használni ezt a vizet, ha így megtisztítjuk és a teszt is visszaigazolja a várakozásainkat

– részletezte kérdésünkre Galambos Sándor, a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, minőségirányítási és környezetirányítási vezetője.

126 hektár védelme, monitoringgal is figyelve

Ez a tesztüzemben működő berendezés jelenleg óránként két köbméter víz továbbtisztítására képes, a végleges rendszer azonban már naponta ötezer köbméter vizet állítana elő, amelyből a Sóstói erdő mintegy 126 hektáros területét látnák el. Monitoringhálózat figyelné folyamatosan a talajvízszintet, és automatikusan szabályozná a vízpótlást: ha elegendő víz van a talajban, leállna, szükség esetén pedig újraindulna. Már azt is megtervezték, hogyan jutna el a megtisztított víz az erdőbe.

Akár napi 5000 köbméter a Sóstói erdőbe

– Amikor megtörténik a szennyvíz utótisztítása, akkor egy nyomóvezetéken juttatjuk ki a Sóstói erdőbe a megtisztított szennyvizet. A nyomócső-hálózaton elhelyeztünk 27 darab szivárgóaknát egymással megegyező szintre, amin keresztül ez a napi 5000 köbméter tisztított víz be tud áramolni az erdő talajába. Lehetőség van arra is, hogy a magaspontokra felemeljük úgynevezett csepegtetőtestes öntözéssel

– mutatott rá az előnyökre Mészáros József, a MÉR Bt. tervezője.

Először helyreállítás, aztán fenntartás

A talajvízszint helyreállítása várhatóan három-négy évig tart, utána már csak a vízszint fenntartása lesz a feladat. A fejlesztésre azért van szükség, mert az elmúlt évek szárazabb időjárása miatt jelentősen csökkent a Sóstói erdő talajvízszintje. A 2009-es mérésekhez képest tavaly nyárra már mintegy másfél méterrel alacsonyabb értékeket mértek, az önkormányzat ezért már évekkel ezelőtt elkezdte keresni a megoldást. Az önkormányzat által a projekt előkészítése továbbra is zajlik, jelenleg a pályázati és engedélyezési folyamaton dolgoznak.

Az önkormányzat szorgalmazza a megvalósítást

– Egyetértett a minisztérium azzal, hogy ez egy nagyon előremutató vízfelhasználás, ezzel érdemes foglalkozni, ezért folytatjuk tovább a folyamatot, és beazonosítottunk a minisztériummal meg az irányító hatósággal idén tavasszal egy olyan pályázatot, amely a pályázati felhívás módosításával lehetőséget nyit a projekt előkészítési költségeinek finanszírozására. Az ezzel kapcsolatos megkeresést az Energiaügyi Minisztériumnak még áprilisban megküldtük, várjuk azt, hogy a felhívás módosuljon, és folytathatjuk. De a munka nem állt meg, hiszen idén nyáron fogunk előzetes vizsgálati dokumentációt, tehát környezetvédelmi vizsgálati dokumentációt is összeállítani a Natura 2000-es érintettség okán, illetőleg beazonosítottuk a problémát: a sótartalmat még tovább, még alacsonyabb szintre kell csökkentenünk

– foglalta össze szerkesztőségünknek dr. Podlovics Roland, Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere.

Országos példa lehet belőle

A fejlesztés nemcsak a Sóstói erdő számára jelenthet megoldást, hanem országosan is precedensértékű lehet, hiszen ilyen célú vízfelhasználásra eddig még nem volt példa. A kísérleti programban egy vízkezelési technológiákra specializálódott budapesti cég mobil víztisztító berendezését tesztelik. A jelenleg Magyarországon egyedülálló technológiát valós üzemi körülmények között vizsgálják. A következő hetekben újabb vízmintákat elemeznek laboratóriumban.

Innováció a klímaváltozásra reagálva

Ha a vizsgálatok sikeresek lesznek, és a rendszer megkapja a szükséges engedélyeket, valamint sikerül megtalálni a finanszírozási hátteret, mindez hosszú távon biztosíthatja a Sóstói erdő megfelelő vízellátását, a Nyírerdő Zrt.-vel is együttműködve. Mindezt innovatív módon, alkalmazkodva a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez, megvédve természeti értékeinket.