Székelykapu – Teljesen megszépült a sóstóhegyi temető hagyományőrző építménye

Okt 2, 2026

Megújult a sóstóhegyi temető székelykapuja, amelyet még 2008-ban építettek a Sóstó-Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesület kezdeményezésére. A hagyományos építmény restaurálására azért volt szükség közel 20 év után, hogy megőrizhessék eredeti formájában. Mivel a kapu zsindely szerkezete fenyőfából készült, annak cseréje volt a legfontosabb szempont. Az építmény újítása a hét végére teljesen el is készül.

 

A kaput hagyományos formájában őrzik meg

Nyíregyháza sóstóhegyi temetőjének bejáratánál egy díszes, faragott székelykapu fogadja a sírkertbe érkezőket. Az építmény még 2008-ban készült a Sóstó-Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesület kezdeményezésére. Ez a jellegzetes faépítmény a temető egyik legfontosabb szimbóluma. A székelykapu most teljes egészében megújulhatott, melyet a Nyíregyházi Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. kérésére végeztek a szakemberek. Sándor Attila szentegyházi fafaragó szobrászművész annak idején még édesapjával készítette a kaput. A helyszínen hangsúlyozta: az újítás lényege, hogy megmaradhasson a kapu hagyományos jellege.

– A székelykapunál a zsindely meg a nyílok borítása fenyőfából készül, 20 év után azért az meg szokott romlani, főleg a zsindely cserélték régen, az védi a kaput, ezért jó, hogy 20 év után cserélődik a zsindelyezés és azok a fenyőfa részek, amelyek megromlottak

– mondta a szakember.

A székelykapu három fontos részből áll

A kapuk elkészítése igen részletes és minden elemnek fontos szerepe van. A szobrászmester szerint a székelykapukhoz hasonló építmények Közép-Európától kezdve egészen Ázsiáig megjelentek.

– Ezek, amik a magyarságra jellemzőek, ezek a kötött kapuk, nem födeles kapuk, hanem komplexebb ácsolási módszerrel készülnek, már építménynek számítanak. Olyanok készítették régen, akiknek ez státusz szimbólumként is szolgált. Ugyanakkor, amikor a természetben még nagyobb hely volt, sokan keleten tudtak házat építeni, a kaput pedig keletre nézve készültek. Így amikor felkelt a gazda, a kapun keresztül látta felkelő Napot, ezért napkapuknak is nevezik őket. Ezeknek megvolt a jelentése, mint a kopjafánál. A kapunak 3 fontos része van, a láb, az összekötő rész és a konty vagy galambdúc, azaz a felső rész

– fejtette ki Sándor Attila.

Mint azt a szakember elmondta: a láb az ember földhöz való kapcsolódását jelképezi, a középső a központi rész, ahol a lélek van, amely az egyén jellemének központja, felül pedig a fej, a szellemiség központja található. A sóstóhegyi temető székelykapujának újítási munkálatai a hét végére el is készül.

Előző hír
Amiről az utcák mesélnek... Az Arany János „sugárút” 1.
Következő hír
Új mozgáskorlátozott parkolók a Vasvári Pál utcán

Kapcsolódó híreink