Csodaj(l)ó mesedarab a MŰvészben
Két parádés paripa, a címszereplő Csoda és Kósza „ülteti hátára” s repíti a képzelet világába szombat óta a legkisebbeket a Móricz Zsigmond Színházban, miközben szüntelenül jókedvre hangolja, már-már nyerítésre készteti, látványvilágával magával ragadja a felnőtteket is.De csapjunk a lovak közé: miről is szól a Czigány Zoltán által gyermekeinek mesélt, kívánságukra magnóra mondott, majd először 2007-ben kötetben megjelentetett, Harsányi Sulyom László rendezte történet? Egy Gödöllő melletti tanyán él két beszélő paci: a fehér (a mesében létezik ilyen), okos, megfontolt Csoda (Jenei Judit) és a fekete, folyton tekergő, bajba kerülő Kósza (Nagyidai Gergő). A térben és időben igen nagy távolságokat felölelő életükből a mostani előadás alkotói kiváló érzékkel négy epizódot emeltek ki, melyeket záró nyihogások választanak el egymástól. Megtudjuk, mivel érdemelte ki Kósza a nevét ra-koncájától, virágzabá-lóként milyen „büntetést” kapott, megtalálja-e a dínók korában Kanca Manciját, milyen szerencse, hogy összefutott a hungaroszaurusszal, s milyen az, amikor új szolgáltatásként, mint madárijesztő debütál, amikor is a corpus delicti a lócitrom lesz …
Nem búsul a ló sem az előadáson
A történetmesélésben kimagas-ló szerep jut a Gyöngyi nénit, a varázsló Varázs ló-t és Kanca Mancit is megjelenítő Palicz Eszter Almának, valamint a gazda Sajó bácsit, Torzonborz urat, a hol kakast, hol lót gyógyító dr. Hollót életre keltő Tóth Zolkának. Ezek után már nem nézünk bámu-ló szemekkel akkor sem, ha a báb dinoszauruszokat kell megeleveníteniük. Hogy teljes legyen a vizuális élmény, H. Németh Katalin grafikusművész kivetítőn nyomon követhetően illusztrálja a történteket hic et nunc készült képekkel, amelyeken olykor igen ötletesen helyet kapnak tárgyak, előre elkészített formák is. Nagyszerűen jelennek meg a színen a különféle kellékek: az x ló-erős távirányítós kisautó, a forgó propellerű helikopter, a mennyezetről leereszkedő, majd felszál-ló papírmadarak, a falból kihúzható heveder…
Olykor félő, nem esnek-e át az alkotók a ló másik oldalára, miközben elő-elő kerülnek gyomorbántalmakra utaló szeles kiszólások, de ne legyünk nagyzo-lók, a hasonlat is összekapcsolja e négylábúakat ezzel a tevékenységgel! Te ló ég! Legjobb, ha ló-halálában befejezem ezt a cikket, nehogy ol-ló alá kerüljön Csodaló és Kószáló történetének farkincája. Azért remélem, sikerült pici kósto-lót adni a kivá-ló előadás hangulatából. Hel-ló!
Sz. Kántor Éva
