Csicseriborsó másképp
És még mindig a meleg…. a háziasszonyok rémálma. Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki folyton azon gondolkodik, hogy mit kellene főzni, hogy ne kelljen órákat tölteni a tűzhely mellett.

 Nekem ilyenkor a sütő a megmentőm, bár fűti a levegőt, de nem kell mellette állni. Én parasztlány lévén, soha nem készítettem semmit csicseriborsóból. Nemrégiben mégis vettem egy csicseriborsó konzervet, hogy legyen némi fogalmam arról, hogy milyen is lehet az íze. Megkóstoltam, és persze utána néztem, hogy a babhoz hasonlítható, így gondoltam egyetlen ételt sem fog elrontani.
Az üvegnyi csicseriborsót lé nélkül egy tepsi aljába öntöttem, és egy kicsit „feldekoráltam” mindenféle finomsággal. Tarja szeleteket tettem rá, némi szalonna csíkkal és hagyma karikákkal. Sóval, borssal fűszereztem, majd a sütőbe tettem alufólia alatt fél órára. Amikor a hús már puha volt fólia nélkül megpirítottam, és isteni finom egytálétel lett belőle.
Készítettem hozzá tejfölös uborkasalátát. Nálunk ez nagy sláger, azt mondja a családom, hogy mindig eltalálom az arányokat. Pedig semmi hát nem nagy dolog. Az uborkát le gyalulom és nagyon megsózom. Hagyom állni addig amíg, teljesen ellágyulnak. Kinyomkodom a levét és szinte a száraz uborkákat egy edénybe teszem, amelyre vízzel elkevert tejfölt öntök. Ecettel, cukorral ízesítem, majd a tetejét, meghintem pirospaprikával.