Biztonságosabbá válhat a Felső-Tisza-vidéke egy nemzetközi összefogás eredményeként

A lezúduló árvizek, a természeti jelenségek és az emberi beavatkozások hatásait vizsgálja az a projekt, amelynek ismertetője szerdán zajlott a megyeházán. Az Ungvári Egyetem vezetésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kassai Egyetem, valamint a Kolozsvári Egyetem közösen a Felső-Tisza-vidékének geomorfológiai vizsgálatába kezdett. A kutatások eredményei a Tisza folyásának változására, illetve a felszínmozgások veszélyeire is felkészítik a hatóságokat.

A GeoSeS program keretén belül egy olyan összefogó projekten dolgoznak a szakértők, amely a Felső-Tisza-vidékén a természetes, vagy akár az ember okozta felszínmozgásokat, karsztjelenségeket monitorozza. Ezeket nyomon követi és az ezekre adott megoldásokat is tartalmazza.

„A projekt keretén belül felhasználjuk a legfejlettebb technológiákat, radarképekkel azonosítjuk a felszínmozgásos területeket, majd ezeket a helyszínen pontosítjuk, és a 3D-s modellekkel megpróbáljuk ezeket a folyamatokat megérteni és előre jelezni. Ehhez kapcsolódóan Huszton egy meteorológiai állomás is létesülne, melynek az adataival a troposzférában a víz-gőz tartalom előrejelzése megtörténne, ezzel is segítve a felszínmozgások előjelzését. Ezeket aztán egy webes alapú rendszerbe vinnénk fel, amelyet bárki tudna frissíteni” – mondta el Rozinka Zsolt Illés, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály főosztályvezetője.

A természetes felszínmozgások mindig is jelen voltak a térségben, amelyek az emberi hatásra felerősödtek. Ehhez hozzájárult a bányászat is, különösen az aknaszlatinai sóbánya katasztrófája, így a felszínmozgások új területeken is megjelentek. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a projektismertető sajtótájékoztatón elmondta, az utóbbi időkben például a németországi árvízkatasztrófa is rámutatott arra, hogy a hatóságok felkészületlenek az effajta jelenségekkel kapcsolatban.

„A projekt azt célozza meg, hogy ha a Kárpátokban egy ilyen helyzet előállna, akkor az milyen kockázatokkal jár, hogyan kell a hatóságoknak ezekre felkészülniük, és milyen intézkedéseket kell hozniuk, hogy ezeket a hatásokat kivédjék, vagy ha bekövetkeztek ezek a katasztrofális helyzetek, akkor hogyan lehet ezekre reagálni, hogy minél kevesebb emberéletet, vagy anyagi kárt követeljenek.”

Ebben az összefogásban a megyei önkormányzat feladata a megyei klímastratégia kidolgozása volt, azt követően pedig annak a régióra való kiterjesztése. Így Kárpátaljára, a partiumi részekre, és a felvidéki részekre is.