Berky Nándor szobrászművész nyíregyházi munkássága 2.

Még a főiskola hallgatója, amikor 1942-ben felkérik, hogy készítse el a város jó emlékű kultúrtanácsosának, Kardos Istvánnak a portréját síremlékére. Ugyanebben az évben Gyiraszin Mihály festőművésszel közös tárlaton mutatják be alkotásaikat a városháza nagytermében. Berky a már fővárosi tárlatokon is szereplő Tavasz című női aktjával, valamint a marokszedőt ábrázoló női szobrával arat sikert. ő készíti el a gróf Klebelsberg Kunó Országos Emlékbizottság névadójának emlékplakettjét, amellyel 1942-ben a Bessenyei Társaságot is kitüntették a kultúra területén folytatott munkásságáért.
1946-ban fejezi be főiskolai tanulmányait és tér haza Nyíregyházára. ősz Dénessel és Balogh Józseffel együtt a tehetséges munkás-paraszt származású fiataloknak megszervezik a Keleti Népfőiskolát, amely később Bessenyei György Képzőművészeti Szabadiskolaként lett ismert. ősz Dénes 1947-ben távozik az iskola éléről, így annak Berky az igazgatója 1949-ig, amikor képzőművészeti szakkörré alakítják át. A sok tehetséget felvonultató iskola tanárainak és diákjainak emlékét ma tábla őrzi a Szt. István u. 2. sz. alatti épület falán.
Berky köztérre és középületbe szánt alkotásai közül az 1949-ben készült Petőfi-szobrát Mándokra száműzték, Szamuely Tibor emléktábláját összetörték, de még látható a munkásmozgalmi emlékmű domborműve a Hármas-dombon, a színházban Bessenyei György szobra (képünkön), Vasvári, Krúdy és Kossuth portréi, valamint az irodaházban 1954-ben készült pannói.

Az 1950-es évek végére több nehézséggel bajlódik, 1960-ban a rajztanári állását is felmondja, majd a következő évben Debrecenbe költözik. 1981. október 13-án hunyt el.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)