Bárány Frigyes 90! – Thália papja
Telefon- és videóüzenetek tucatjaiban köszöntötték november 17-én, 90. születésnapján Bárány Frigyest, a Móricz Zsigmond Színház Örökös tagját, Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művészt. A ma is Nyíregyházán élő Frici bácsi megszámlálhatatlanul sok alakításával lett kedves közönsége körében.
Az elegáns, okos, művelt, segítőkész és fegyelmezett, precíz és példamutató színész, aki örökséget hagyott kollégáira, Bárány Frigyes ma már 91 éves. Nem mellesleg híres jó humoráról is.
„Halottról jót vagy semmit! Ilyenkor az embernek nem mondják azt, hogy kiállhatatlan ember volt. Ki mondja ezt el a 90 éves jubileumnál?” – tette fel a kérdést Bárány Frigyes, a Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész.
Frici bácsi papnak készült, teológiát tanult a bencéseknél. Aztán másként gondolta a jövőt. Volt grafikus, és színinövendék Makay Margit iskolájában. Első profi szerepe a Baltazár volt a Rómeó és Júliában, az egykori Déryné Színházban. Az első filmszerep pedig a Kacsuka kapitány volt az Aranyemberben. Ezután igazi sztár lett az elegáns és sármos színész. Majd jöttek a vidéki színházak. Debrecen, Győr, Szolnok, Pécs és 1981-ben Nyíregyháza.
„Őszintén megmondom, hogy a legfájóbb volt, amikor abba kellett hagynom. Három év óta nem vállalok semmit. Ennek több oka van. Nemcsak az, hogy tegnap elértem a 90-et. Úgy vagyok ezzel, mint a futballisták. Én pedig azért hagytam abba, mert nem tudom átugrani a 220-at, csak a százat. Az utolsó felkérésem volt a Don Carlosban a főinkvizítor, ami egy zseniális szerep. Elolvastam. Olyan jelenete van a királlyal, hogy az szikrázik, mert a főinkvizítor a királlyal egyenrangú volt abban az időben. Azt mondtam magamban, ha ezt úgy játszom el, ahogy kell, infarktust fogok kapni minden előadás után vagy alatt. Ha meg nem úgy játszom el, ahogy kell, akkor nincs értelme eljátszani. Jaj, hát az agyamban rengeteg emlék jön elő. Az atyai házat nagyon szerettem. Akkor nagyon szerettem, amiben a Krucsay-oltár van. A Bátori advent, ami nagyon mélyen megérintett engem. Ott visszajött egy kicsit a papi dolog, ami annak idején belém ivódott, meg az én kedvencem a Naplemente, az volt a jutalomjátékom” – fogalmazott Bárány Frigyes.
Dosztojevszkij Ördögök, Csehov Platonov, Pygmalion és My Fair Lady, Hyppolit, Hegedűs a háztetőn, Sirály, Patika, Napsugár fiúk, Úri muri, Sári bíró, a Galilei vagy A két Bolyai, Ármány és szerelem, Lélekharang, Hrabal, Shakespeare- és Mrozek-előadások. De volt mesedarab és zenés is. Elegáns úr volt pl. Fenyő Miklós Aranycsapatában. Sőt, néhány éve még a Csárdáskirálynőben láthattunk a Szabadtéri Színpadon.
„Nem volt probléma. Azért volt nekem hangom. Na, persze nem operahangom. Volt pl. a Légy jó mindhalálig. Abban van Pósalaky, az öreg vak. Ott volt egy számom, amit énekeltem” – folytatta az ünnepelt.
A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész azon is kesereg, hogy megnőttek az unokái, akiket oly nagy szeretettel nyaraltatott Nyíregyházán. De emellett vágyódik a színház után.
„Nagyon régen voltam, nincs szívem bemenni. Rossz érzés. Annyira hiányoznak a gyerekek! Pláne most, olyan aranyosak voltak, egymás után hívtak föl és mondták a magukét. Én meg nem szeretem ezeket … hát nem egy érdem, hogy én most 90 vagyok. Nem az én érdemem, ezt a Jóisten adta nekem, nem tudom miért...” – így gondolja Frici bácsi.
Bárány Frigyesnek mások mellett hiányzik a tanulás is. Amikor kedve van, vagy álmatlan éjszakái adódnak, elővesz egy-egy verseskötetet és tanul. Lehet-e a járvány után egy előadóest – kérdeztem? Majd meglátjuk – jött a válasz a telefonos kérdésre. Rendezvényszervezők figyelem! Okozhat még meglepetést Bárány Frigyes, túl a 90-en is, akinek szívből kívánunk még számos születésnapot!
