– Tavaly azt nyilatkozta nekünk, hogy nagy ereje Nyíregyházának az ipari park és segítenek továbbra is befektetőket találni. A mai külgazdasági és külügyminiszteri bejelentés szerint közel 700 munkahely jöhet létre Nyíregyházán. Kérem, hogy kommentálja ezt a tényt.

– Pontosan 665 munkahelyről beszélünk, szerintem szép eredmény. Szerencse is kell hozzá, és nem csak a kormányon múlik az ilyesmi: Nyíregyháza magának köszönheti, hogy ilyen lehetőség kapujában áll. Önöknek jó hírük van a külföldi befektetők körében, mindenki, aki eddig beruházott itt, elégedett. Könnyű úgy ajánlani egy várost, hogy ott van mögötte aranyfedezetként az eddig elvégzett munka.

„NYÍREGYHÁZA EGY SIKERES VÁROS”

– A Modern Városok Programmal minden megyei jogú városba eljutnak. Miért van erre szükség?

– Magyarországon korábban az a kultúra alakult ki, hogy a területfejlesztés leginkább Budapestről elgondolt koncepciók alapján történt. Ugyanakkor mégiscsak azoknak a szava kell, hogy döntő legyen, akik ott élnek, ahol a fejlesztések történnek. Tehát Nyíregyházán leginkább annak kell történnie, amit a nyíregyháziak akarnak. Ezért hirdettük meg ezt a programot, hogy minden város kezdjen el gondolkodni azon, hogy a következő években milyen fejlesztéseket szeretne végrehajtani. A nyíregyháziak eljutottak oda, hogy volt egy komplett elgondolásuk, leadták az elképzeléseiket, mi azokon sokat dolgoztunk és gondolkodtunk, ma pedig leültünk, kitárgyaltuk, megegyeztünk. Ha az olyan városok, mint Nyíregyháza – és az országnak van még néhány ilyen szépen fejlődő, szép perspektíva előtt álló városa – nem fejlődnek, akkor nem lesz húzóerő a magyar gazdaságban. Híve vagyok annak, hogy a leszakadt térségeket is támogatni kell, de közben sosem szabad elfelejtkezni azokról, akik igazából húznak. Ott kell fejlesztéseket végrehajtani, ahol már vannak sikerek, ahol van ehhez erőforrás, tapasztalat, rutin. Nyíregyháza nem azért részesül most egy komoly fejlesztésből, mert itt rosszul mennének a dolgok, éppen fordítva! Azért fejlesztünk Nyíregyházán, mert jól csinálták eddig. Azért fejlesztünk Nyíregyházán, mert ez egy sikeres város. Most már ott tartunk, hogy ha egy város sikeres, ha boldogul, ha munkahelyeket hozott létre, ha van benne erő, ez egy hivatkozási alap arra, hogy újabb és újabb lehetőségekhez jusson, és a kormány ehhez társuljon be.

MUNKANÉLKÜLISÉGBŐL MUNKAERŐHIÁNY

– A szerződés aláírását követő sajtótájékoztatón Ön jelezte, hogy Nyíregyháza 2020-ra az egyik jelentős gazdasági központtá erősödhet az országban. Hogyan értette pontosan?

– 2010-ben azért Önök elég rossz bőrben voltak, mint ahogy az egész ország is. A fejünk tetejéig ért már az adósság, azért küzdött az ország, hogy ne omoljon össze. A munkanélküliség messze 10 százalék fölött volt, az államadósság nőtt, a pénzügyek nem voltak rendben, és az egész világ leírt bennünket. Vesztett helyzet volt, innen kellett talpra állni. Ha Nyíregyházára mindezt lebontom, 19 milliárdos adósság nyomta az Önök vállát, plusz még 4-5 milliárd forint ki nem fizetett szállítói tartozás. Ez megfojt egy várost, így nem tud létezni. Hiába dolgoznak az emberek, amit megtermelnek, ami értéket létrehoznak, az a korábbi adósság törlesztésére elmegy. Ezt hívják adós-rabszolgaságnak, és Nyíregyháza nem volt messze ettől a helyzettől, Magyarország pedig egy adósság-rabszolga mókuskereket taposott 2010-ben, innen kellett kitörni. Ez sikerült! 19 milliárdot le tudtunk venni az Önök válláról, a város új polgármestere, Kovács Ferenc képes volt arra, hogy átszervezze a város gazdálkodását, a szállítói tartozásokat kifizette, és összességében meg tudott indulni Nyíregyháza azon az úton, aminek eredményeképpen a munkanélküliség 8–10 százalékról lecsökkent 5 és fél százalékra. Ha figyelembe vesszük, hogy van itt 3000 közmunkás, most hoztunk még 665 munkahelyet, és a mai megállapodás még újabb munkahelyeket fog eredményezni, azt gondolom, hamarosan el fog fogyni a munkaerő Nyíregyházán. Önöknek nem a munkanélküliség lesz a gondjuk, hanem az, hogy nem lesz elég munkáskéz.

– A Modern Városok Program nyíregyházi szerződésének egy fontos pontja az, hogy segítenek bővíteni az ipari parkunkat.

– A megállapodás 320 hektárról szól. Ennek egy kisebbik része, több mint húsz hektár állami tulajdonban van, a többit pedig az állam fogja fölvásárolni, viszont Önöknek kell majd berendezniük, közművesíteniük, utána pedig működtetniük. Ez tisztességes megállapodás, nagy előny és lehetőség Nyíregyházának. Szerintem több lehetséges beruházójuk és befektetőjük lesz, mint amennyit be tudnak fogadni.

ELKERÜLŐ, CSOMÓPONTOK, BICIKLIÚT

– Ha maradunk ennél a térségnél gondolatban, akkor folytassuk az infrastruktúrával, hiszen a nyugati elkerülő további részeinek megépítésére is garanciát vállalnak.

– A nyugati elkerülőt teljes egészében be fogjuk fejezni. Úgy becsülöm, hogy 18 milliárd forintos összegről lehet szó. Megállapodtunk arról is, hogy van a városon belül három nagy csomópont, amit meg kell építeni. Azt nem mertem vállalni, hogy két éven belül mind a hármat befejezzük, de azt igen, hogy az elsőhöz hozzákezdünk, és utána van szándék a másik kettőre is, de annak az ütemezését még újra áttekintjük. Megállapodtunk, hogy Nyíregyházát és Tokajt össze fogja kötni egy körülbelül 30 kilométeres bicikliút, aminek 2016 végére már működnie kell.

– Ám a szerződés első pontja mégsem infrastruktúrához kötődik, hanem a Kállay-kúria megújításához, amelyet egyébként nemrégiben kaptunk meg az államtól. Miért?

– Azért kapták meg, mert kérték, és azt gondolom, hogy jobb helyen van Önöknél, mint nálunk. Másfelől, amikor első helyre tettük, az járt a fejünkben, hogy a modern világ mindig csak a jelen pillanatra figyel, pedig aki a múltját elfelejti, az sajnos elveszti az esélyét a jövőre is. Önöknek volt egy miniszterelnökük, akire büszkék lehetünk, ez fontos Magyar­országnak, fontos Önöknek, hiszen azt tudják mondani a világnak, hogy amikor a jövőt tervezik, akkor nem homokra építenek, hanem sziklára, hiszen ilyen elődök vállán állnak. A gazdasági befektetések sikere is azon múlik, hogy jó szemlélettel, jó gondolkodással tekintünk-e a saját életünkre, és szerintem a Kállay-kúria felújítása, emlékhely létrehozása, egy „Kállay-kultusz” a jó gondolkodás bizonyítéka.

„NYÍREGYHÁZA KULTÚRVÁROS”

– Tehát akkor ugyanaz történik a Kállay-kúriával, mint mondjuk a Bujtosi Szabadidő Csarnokkal, hogy nemcsak az épületet kapjuk, hanem a forrást is a fejlesztéshez.

– A nyíregyháziak mindig is kiálltak mellettünk, a mostani kereszténydemokrata-fideszes kormány mögött folyamatosan ott volt ez a város. A bizalmat megkaptuk, Önök nélkül talán nem is tudtunk volna olyan nagyarányú győzelmet aratni, mint amilyet 2010-ben és 2014-ben. A sikerhez kellett Nyíregyháza, meg a bennünket támogató nyíregyháziaknak a szavazatai. Most az ország egy kicsit jobban áll, hiszen sokat dolgoztunk, új lehetőségek nyíltak meg, miért ne adnánk meg Nyíregyházának azt, ami egyébként neki jár?

– A kormány segítséget nyújt a Szabadtéri Színpad felújításához is. Mikor a Kossuth téren találkozott nyíregyházi polgárokkal a sajtótájékoztatót követően, ez a bejelentése spontán tapsot okozott.

– Kultúrvárosban vagyunk. Persze, örülnek az ipari parknak, meg minden másnak is, de az, hogy a Szabadtéri Színpad felújítására lesz egymilliárd forint, osztatlan lelkesedést váltott ki. Ez egy gazdasági szempontból zakatoló város, de ennél több: van múltja, kultúrája, atmoszférája, és a kultúra fontos minden egyes lokálpatriótának. Ha már egyszer úgy adta a jó sors, meg a nyíregyháziak bölcsessége, hogy egy itteni színtársulati tagot választottak meg parlamenti képviselőnek, ő meg szívén hordja a kultúra dolgát és elém tette ezt a javaslatot, ami szakmai szempontból kiállta a próbát, akkor valósítsuk meg!

NÉGYCSILLAGOS SZÁLLODA SÓSTÓN

– Rövid ideig volt most Nyíregyházán, de Sóstón is tudott egy kis időt tölteni, melynek fejlesztését szívügyének tartja a városvezetés. És a kormány?

– Ez valamilyen formában mindig előkerült, mert a hagyományos iparágak mellett van a turizmus is, ami sok embernek ad munkát, meg több lehetőséget ad a vállalkozóknak is. Önök Sóstóval kétség kívül megfogták a Jóisten lábát. Az egy fantasztikus hely, nagyon kevés város mondhatja el magáról, hogy közvetlenül mellette egy ilyen hatalmas park áll rendelkezésre, ami nem is üres ráadásul, hanem már komoly kulturális-történeti múltja is van. Egy nagy gondjuk van Önöknek ott, ezt megértettem, hogy nincs ebben a városban egy nagy, négycsillagos szálloda.

– Most már lesz?

– A megállapodásunk erről is szól. Érveltem, hogy ezt nem a kormánynak kellene megoldania, hanem a magánbefektetőknek, de a polgármester meggyőzött arról, hogy arra tudnak találni magánbefektetőt, hogy valaki működtesse a szállodát. A kockázatot viszont nem fogja tudni vállalni egyetlen befektető sem egy olyan városban, ahol fejlődik ugyan a turizmus, de nincs ebben a pillanatban garancia – a magángazdaságban szokásos időtávon belül – a megtérülésre. Végül is ezért tartjuk az államot, hogy ott, ahol észszerű módon lehet kockázatot vállalni, ezt tegye meg és ezzel nyisson ki egy kaput. Meglesz a pénz arra, hogy egy 200 szobás, négycsillagos hotelt a Sóstón meg tudjanak építeni, és utána a működtetésről már a városnak kell gondoskodnia.

KOMPLEX FEJLESZTÉS

– Emellett hallhattunk a múzeumfalu további fejlesztéséről, és az állatpark is szóba került.

– Ha Önöknek az az előnyük van, hogy nem szétszórva vannak az attrakcióik, hanem egy nagy térben, akkor mindegyiket fejleszteni kell. Az állatkert igazgatójával hosszan beszéltem, világos, hogy szerinte a város „üdve” az állatkert jövőjén fordul meg. Van egy elképzelésünk a vidéki magyar állatkertek fejlesztéséről, meg kell néznünk, hogy hogyan oszthatják el egymás között ezek a városok a forrásokat. De biztos, hogy a nyíregyházi állatkert fejlesztése nem marad el.

ÚJABB NAGY SPORTCENTRUM

– Köszönjük! Bár ezt mondhattam volna folyamatosan. De talán még egy jelző, Ön Nyíregyházát kultúrvárosként aposztrofálta a beszélgetésünk során, mi emellett szívesen mondjuk azt is egyre inkább magunkról, hogy sportos város vagyunk. Ehhez is adnak segítséget?

– Sportbarát kormány van Magyarországon, mely a sportot stratégiai ágazatnak tekinti, főként a gyerekek miatt, ez a családpolitikánknak a része, ezért mindenki azonnal megtalál bennünket minden sportfejlesztési ötlettel. Ha úgy látom, hogy önerőből is tettek már a sport­ért, ott könnyebben nyílik meg a buksza, mert ott lehet látni, hogy nem egy divathullámra próbál fölülni a polgármester, hanem valóban van egy mély népi igény a városban arra, hogy a sportot támogassák és fejlesszék. Megnéztem, itt 12-13 szabadtéri kondiparkot, ovi-foci pályákat hoztak létre, tehát a város maga saját erőből is sokat tett. Az első lépés az lesz, mint Fehérváron, a futball és a könnyűatlétika kettéválasztása. Megállapodtunk egy nyíregyházi atlétikai centrum fölépítéséről, megerősítéséről, az NYVSC pályán, így lesz egy újabb nagy sportcentruma Nyíregyházának. Persze, a futball is előkerült, ott végül is abban maradtunk, hogy van egy elméleti támogatás, kézrázás most még azonban nincs. Azt várjuk, hogy ebből a szerencsétlen helyzetből, ahova Önök jutottak a kizárást követően, kapaszkodjanak vissza az NB II-be, akkor tudunk konkrétan beszélni arról, hogy a most ötletpályázat szintjén lévő terveket hogyan és mikor valósítsuk meg. Nyíregyháza futballszerető közönsége számíthat ránk.

„NYÍREGYHÁZA SZÁMÍTHAT RÁNK”

– Miniszterelnök úr, Ön tehát kezet rázott a polgármesterrel, az a kérdés befejezésül, hogy ugye ez nem egy szándéknyilatkozat, ettől jóval több?

– Ez egy szerződés. Aláírta a polgármester is és én is, és nem is a saját nevünkben, hanem Nyíregyháza nevében és a magyar kormány nevében. Tehát ez egy megállapodás az Önök városa és a magyar kormány között.

– Ami azt jelenti, hogy ez létre is fog jönni.

– Ezt be kell tartani, mert ha nem vagyunk korrektek, akkor nem fog működni az ország. A kormány csak olyasmit vállalt ebben a szerződésben, amit meg is tud valósítani.

Tarczy Gyula