A két protestáns hitfelekezet hívására honvédek és polgárok sokasága gyülekezett a városháza elõtti téren azon a vasárnapi napon. Az emlékezõk Kralovánszky Gyula honvédszázados vezérletével, harangszó kíséretében az evangélikus templomba indultak. A menet élén fekete lobogót vitt egy honvéd, akit 12 gyászba öltözött, kardos társa követett. A templom elõtt fehér ruhában, gyászba öltözve 13 honleány csatlakozott hozzájuk zöld koszorúkkal a kezükben. Így vonultak be a templomba az egyszerû ravatal köré. A feketével bevont oltárra a vértanúk gyászkeretes arcképeit helyezték, de gyászba borították a szószéket is. Szénfy Gyula evangélikus tanító vezényletével a férfikar egy erre az alkalomra betanult szent éneket adott elõ orgonakísérettel. Ezt követõen Bartholomaeidesz János fõesperes, evangélikus lelkész lépett az oltár elé. Egy rövid beszéddel idézte az aradi tizenhármak emlékét és imába foglalta nevüket. Beszéde alatt, amikor az egyes vértanúk neveit említette, akkor a honleányok a kezükben lévõ koszorút a koporsóra helyezték. Ezután ének következett, majd Gyöngyössy Sámuel helybeli református lelkész szólt az emlékezõ gyülekezethez. „A ritka nagy számmal egybegyûlt közönség a szónoklat végeztével a Szózat éneklése közben, ünnepélyes komolysággal s a rendkívüli meghatottság okozta megindulással könnyezve hagyta el az Isten házát.” A perselyadományokat az aradi vértanúk emlékszobrára ajánlották fel.
Az elsõ nyíregyházi emlékezés hagyományát idézte fel a Városvédõ Egyesület 1999-ben, amikor ahhoz hasonló módon szervezte meg az ünnepi megemlékezést. A zászlóbehozatalt követõen a 13 vértanú kivégzésének sorrendjében katonatisztek és diáklányok egy-egy szál virágot helyeztek el a templom oltárán az aradi vértanúk neveinek elhangzása mellett.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)