Ha harminc évvel ezelőtt azt mondták volna, hogy 2018-ban minden felnőtt (és majdnem minden gyerek) zsebében lesz egy készülék, ami okosabb, mint az űrhajó, amivel Holdra szálltak, azt hihették volna, hogy mostanra minden ember elképesztően okos lesz. A szólás- és információs szabadság, amit az internet biztosít, korlátlan. Bárki bármit leírhat és feltehet a webre, amit aztán bárki ingyen elolvashat. Ünnepelnünk kellene a tudás eme szabad megosztását, a helyzet mégsem ilyen rózsás.

Mindentudó Wiki

Talán legjobban a Wikipédia példázza ezt a jelenséget. A lexikon, amit bárki szerkeszthet: lehetne az ennek az eredménye, hogy a világ legjobb szakértői állíthatják össze a szócikkeket egyes témákban. Ez alapján bátran rábízhatnánk magunkat az itt fellelhető adatokra, de jobb, ha kétkedéssel fogadjuk ezt is: számos hamis adat, fikció vagy torzítás akad itt is.

Különösen akkor vagyunk sebezhetők, ha mi magunk nem értünk a témához – az orvosi oldalak jellemzően ilyenek. Ökölszabálynak elfogadhatjuk, hogy ha valami túl jól hangzik (például hogy a céklalé meggyógyítja a rákot), akkor az valószínűleg nem igaz. Gyorsan leleplezhetünk egy hamis cikket azzal is, hogy megnézzük, hivatkozik-e kutatásokra, forrásokra, és megpróbálunk rákeresni ezekre. Könnyen kiderülhet, hogy nem elérhető oldalakra mutat a link, vagy hogy az eredeti kutatás teljesen mást állít. Támaszkodhatunk a listára is, amit az átverős oldalakból állítottak össze. Legjobb, ha ezeket messziről kerüljük!

Vásárolni csak okosan

A webáruházak tárházai az átveréseknek: nemcsak megtévesztenek, de a pénzünket is elszedik. Itt is használjuk a józan eszünket: egyik üzletember sem szeretetszolgálat, nem osztanak ingyen telefont, autót vagy nevetségesen olcsó csodabogyókat. Ha olyan oldalról vásárolnánk, aminek nincs valódi boltja, ahova be tudunk menni megnézni, valóban létezik, működik, először keressünk rá az átverős webáruházak listájában!

Kételkedem, tehát vagyok

Az internet remek dolog és nagyon hasznos, a 21. század nem igazán működhetne nélküle. Mégis, jobb, ha kételkedünk azokban az információkban, amiket a világhálón találunk. A kételkedésnek azonban át lehet esni a túloldalára. Amikor olyan alapvető téziseket vetünk el, mint például a gravitáció léte, az oltások hatásossága vagy a Föld gömbölyű (illetve geoid) alakja, az már súlyos túlzás. Az összeesküvés-elméletek területe kényes terep, könnyű beleveszni a kiferdített gondolatfolyamok közegébe. Ha egyszer bekerültünk ebbe az ördögi körbe, hirtelen úgy tűnhet, „minden összeáll” – pedig ezek az összefüggő elméletek általában alapjukban hamisak. Innen egyébként könnyű felismerni az összeesküvés-elméleteket, hogy mindenre van biztos válaszuk. Míg a valódi tudomány elismeri, ha valamit még nem tud, sőt, még arra is felhívja a figyelmet, ha valami majdnem biztosan igaz, de még nem sikerült maradéktalanul bizonyítani, vagy kizárni minden mást, addig a tévtanokat terjesztők számára úgy tűnik, minden világos. Önbizalmuk vonzó lehet, ahogy az az összetartó közösség is, ami körülveszi őket. Egy idő után ezen a szűrőn semmi nem jut át, ami nem egyezik az adott társaság tanaival, egyfajta alternatív valóságot kialakítva.

Fontos az ellenőrzés

Éppen ezért az interneten való bóklászáshoz való legfontosabb tanács az, hogy időnként kattintsuk rá olyan oldalakra, cikkekre is, amik első ránézésre egyáltalán nem egyeznek jelenlegi szemléletünkkel – ezzel a Google és Facebook algoritmusát ki tudjuk szélesíteni, nem szűkít be minket kizárólag olyan tartalmakra, amiket támogatunk. Ha egy-egy téma megtetszik, merüljünk el benne, de ellenőrizzük több oldalról, ne egyetlen webhely anyagait olvassuk csak el! És végül: használjuk a józan eszünket! Ha valami túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, az valószínűleg nem is az.

Forrás: ridikul.hu