Az utca létrejötte az Éralja lecsapolásához és az új vasúti felvételi épület megépítéséhez köthetõ az 1900-as évek elején. A vasútállomás épületének helyét éppen a költõrõl elnevezett új utca megnyitásához kapcsolták, hiszen a tervek szerint azt annak tengelyében kellett megépíteni.
A 9. sz. Általános Iskola 1976-ban nyitotta ki kapuit. Ahogy még épült a helyéül szolgáló új lakónegyed, a Jósaváros, úgy épült még az iskola is, hiszen a tornateremmel, uszodával, konyhával és ebédlõvel rendelkezõ intézményt 1978. augusztus 20-án avatták fel. 1989-ben négyosztályos, majd 1991-tõl nyolcosztályos gimnáziumi képzést is hirdettek a 2016-ban alapításának 40. évfordulóját ünneplõ oktatási intézményben. Arany Jánost 1990-ben választották névadóul. A költõ bronzdombormûves emléktábláját, Györfi Sándor szobrászmûvész alkotását 1990. október 19-én leplezték le (képünkön). Ugyanekkor egy tehetséggondozó alapítványt is létesítettek a költõ nevével.
Száz évvel ezelõtt, 1917-ben is megemlékeztek a költõ születésérõl városunkban. Az Evangélikus Fõgimnázium tornacsarnokában tartott ünneplést az Ifjúsági Bessenyei Kör rendezte. Dr. Vietórisz József igazgató megnyitóbeszédét a Nyírvidék elsõ oldalon közölte. A költészettel maga is foglalkozó Vietórisz ebben a háborús idõszakban a versekre irányította a figyelmet, hiszen „a szépet megvalósító és megörökítõ valamennyi mûvészet között a költészet a legtisztább és legértékesebb, mert nemcsak pillanatnyi gyönyörködtetést nyújt, hanem az idõk végéig érezteti megnemesítõ és megtermékenyítõ hatását.” Ilyenek Arany János versei is. „Gyermekkorunkban az õ daliás alakjai ragadták meg a legnagyobb erõvel képzeletünket, öregségünkben az õ humorát tudjuk a legjobban megérteni és méltányolni”. Az ünnepelt költõ verseinek megidézésével emlékeztek még a Polgári Fiú- és a Leányiskolában is.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)