Apaságból jeles – Így lett az elmúlásból csoda a Nyíregyházi Állatparkban

Apaságból jeles – Így lett az elmúlásból csoda a Nyíregyházi Állatparkban

A Nyíregyházi Állatparkban is előfordulnak pillanatok, mikor el kell búcsúznunk egy-egy állattól, ám olykor olyan különleges eseményeknek is részesei lehetünk, ami minden várakozást felülmúl…

Állatparkunk sátánmajom csapatáról már több ízben beszámoltunk, hiszen egy nagyon sikeres tenyészpár élt együtt parkunk Viktória házában. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében élő nőstény állatunk kétévente hozott világra egészséges utódot, melyet minden alkalommal gondoskodóan nevelt. A legifjabb csapattagnak 4 hónappal ezelőtt adott életet, viszont a kicsi világrajövetele után pár héttel gondozóink étvágytalanságot, bágyadtságot figyeltek meg az anyaállatnál. Állatorvosaink természetesen azonnal elkezdték vizsgálni az állatot, hetekig harcoltak érte, de sajnos a hasnyálmirigy gyulladás legyőzte.

Az anyaállat pusztulásával azonban rizikóssá vált kicsinye életben tartása is, hiszen a kis hím számára – bár már nem csupán anyatejjel táplálkozott – a napi testi kötődés és táplálékhoz juttatás életbe vágó. Mivel ennél a fajnál nem jellemző, hogy az apa állatok gondozzák utódaikat, már a nőstény gyógykezelése alatt elkezdtek utána járni a mesterséges nevelés lehetőségének, melyet azonban csak legvégső esetben szerettek volna alkalmazni, hiszen minden állatkölyöknek fajtársai mellett van a legjobb helye s egy kézzel nevelt kismajmot később csekély eséllyel lehet csapatba rakni.

Az apa állat azonban minden számítást felülmúlt… Az anyaállat elpusztulása után azonnal átvette a halott mamája bundájába kapaszkodó kölyköt, akit addig csak közömbösen nézegetett a közös kifutóban, s azóta – akárcsak egy anyaállat – a hátán viszi, magához öleli s gyümölcsökkel is eteti kicsinyét.

A különleges apa-fia kapcsolatot a Nyíregyházi Állatpark látogatói is megtekinthetik a Viktória házban.

A fehérarcú sátánmajmok (Pithecia pithecia) más néven sakik, a dél-amerikai esőerdők alsóbb lombkoronaszintjeinek lakói, főleg gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkoznak. A párok hosszú távú monogám kapcsolatban élnek, ahol az utódgondozás a nőstény feladata. Hangjuk madárcsicsergésre emlékeztet. Tömegük 1,5-2 kilogramm, dús szőrű farkuk pedig hosszabb, mint 30-40 centiméteres testük.

Egyetlen újvilági majom esetében sem tapasztalható ekkora eltérés a két ivar között; a kifejlett hímek alapszíne fekete, csak az arcszőrzetük fehér, míg a nőstények barnásszürke színűek. Félelmet keltő nevüket nem rossz természetükről, hanem szokatlan külsejükről kapták, hiszen az ivarérett hím olyan mintha „sámán maszkot viselne”.

A képeken apa és kölyke látható, valamint a következő felvétel egy archív kép a Nyíregyházi Állatpark anyaállatáról:

 

Forrás: Facebook / Nyíregyházi Állatpark

Fotók: Kohut Árpád