Utcáink, tereink és épületeink szennyeződtek be az átkereszteléseknek, a felállított szobroknak, az ünnepnapokon kihelyezett vörös zászlóknak és a hétköznapokon is mindent ellepő vörös csillagoknak köszönhetően. Városunkban már 1944-ben teret neveztek el Leninről, de utcát, emléktáblát és szobrot kapott Malinovszkij is. A „felszabadítóknak” szóltak a Gorkijról, Makarenkóról és a Zsdanovról elkeresztelt utcák, a Szent István utca Vörös Hadsereg útja lett, míg a kommunizmus nemzetköziségét hirdette a Beloiannisz tér és a Dimitrov utca.

A visszacsatolt országrészek szocialista országok fővárosainak neveivé vedlettek át, így lett például az Erdély utcából Bukarest utca. Az 1950-es évek elején a tanácsköztársaság és a hazai munkásmozgalom alakjai is felkerültek a tér- és utcanév-táblákra: Fürst Sándor, Mosolygó Antal, Rózsa Ferenc, Sallai Imre, Schönherz Zoltán. Császy Lászlóról egy utca mellett a tanárképző főiskola kollégiumát is elnevezték, Ságvári Endre pedig egy egész városrész névadója lett. Utcát kapott a helyi születésű Soltész Mihály is, akit a munkásmozgalom hős mártírjának tekintett, valójában egy szerelmi féltékenység áldozata lett.

E teljesség igénye nélkül készült listáról nem maradhat le a szintén nyíregyházi születésű Szamuely Tibor, akinek különböző időben három tér is viselte nevét: az állomás előtti tér, a Búza tér és a Bessenyei tér. A Szamuely család Búza téri házát emléktáblával jelölték meg, míg az állomás előtt 1969-ben szobrát állították fel. 1980 novemberétől az MSZMP székházába sietők meghajthatták fejüket Lenin szobra előtt, akinek tiszteletére ekkor még a teret is átnevezték. A tér déli oldalán található pártházat 1971-ben, Jantner Andor tervei alapján építették. A hasáb alakú toronyház tetején természetesen szintén a vörös csillag díszelgett. (Folyt. köv.)

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2014.02.21-i számában.