Amiról az utcák mesélnek... - Lapok a 120 éves a kisvasút történetéből 1.

Lukács Ödön számolt be a Nyírvidék hasábjain 1887-ben arról a kezdeményezésről, melynek célja egy olyan gazdasági vasút létesítése volt, amely Nyíregyházát Sóstón át összekötné a tiszai ártéri birtokokkal Domb­rádig. Tudni vélte, hogy ezt az eszmét Lónyay Menyhért fogalmazta meg elsőként, amit most Szesztay Ká­roly ügyvéd elevenített fel, Gräfl József főispán pedig erkölcsileg támogatott.

A főispán által 1887. február 7-ére összehívott érdekeltségi közgyűlésen hivatalosan is elfogadták egy „olcsóbb kivitelű, de a gazdasági érdekeknek megfelelő helyiérdekű gazdasági vasútnak a Tiszáig leendő kiépítését”, valamint annak létesítésére egy ideiglenes központi, és községenként egy szűkebb korú létesítő bizottságot alakítottak. A következő évben Szesztay László tervezőmérnök már a terveket is elkészítette, sőt költségvetés is készült, azonban a munkálatok elkezdésére még várni kellett. Közben a város vezetésénél egy villamosvasút létesítésének ötlete is felmerült, sőt 1898-ban szerződést is kötöttek egy társasággal, amely az előmunkálati engedélyt megkapta, azonban különböző okok miatt a villamos ügye is megakadt.

A kisvasút ügyét Feilitzsch Berthold főispán karolta fel újra 1903-ban. Április 6-án, az ártéri vasút érdekeltségének közgyűlésen Szesztől László ismertette azt a vasútépítés terén bekövetkezett kedvező fordulatot, miszerint a motoros kocsik akár az érintett települések főutcáján is keresztül haladhatnak, arra az utasok le- és felszállhatnak, valamint teherszállításra is alkalmasak. Kiemelte, hogy a tervezett vasút „Nyíregyháza város forgalmában, kereskedelmében és közgazdasági életében hatalmas fellendülést fog eredményezni”. Bemutatta továbbá a Békéscsaba és Kovácsháza között létesített első alföldi gazdasági vasút eredményes működését is, így a jelenlevők elhatározták, hogy ennek mintájára gázmotoros keskeny vágányú vasutat építenek úgy, hogy annak „a Nyíregyháza állomástól a Sóstófürdőig terjedő szakasza közúti, a többi vonal része pedig helyi érdekű vasút legyen”.