Amiről az utcák mesélnek... - Jubilál a Jókai! 1.
Néhány nappal ezelőtt a Jókai Mór Református Általános Iskola kis elsősei izgatottan várták, hogy az ünnepélyes tanévnyitó alkalmából elfoglalják helyüket a református templom számukra kijelölt padjaiban. Talán ugyanilyen várakozásteljesen és reménnyel teli szívvel ültek ugyanezekben a padokban azok a diákok is, akiknek az életében száztizenöt évvel ezelőtt, 1906. szeptember 4-én szintén valami új vette kezdetét: ők 35-en voltak a Polgári Fiúiskola első diákjai!
A polgári iskola típusát az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény hívta életre. A leányoknak már volt ilyen iskolájuk, azt a városi képviselő-testület alapította 1894-ben. A fiúk iskolája a református egyházközség fenntartásában jött létre, megálmodója Bartók Jenő református lelkész volt, aki így fogalmazta meg a célját: „egyfelől pótolja a középfokú oktatást, másfelől nem a tudományos pályákra képesít, hanem a gyakorlati élet iránt való szeretetet akarja a tanulók szívébe csepegtetni”. A test és a lélek harmonikus fejlesztése mellett arra törekedtek, hogy a növendékekben felkeltsék az ipari pályák iránti érdeklődést és rokonszenvet.
A polgáriba az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók. Ennek elvégzése után pedig tisztviselői, ipari és kereskedői pályákra léphettek, de tovább is tanulhattak, hiszen a polgárit a tanítóképző intézet, a felső mezőgazdasági, a felső kereskedelmi és a felső ipari iskola alapiskolájának tekintették.
Első igazgatója Kardos István volt, aki 16 tanéven át állt az iskola élén, majd a város kultúrtanácsnokaként írta be nevét örökre a helyi történelem lapjaira. „Odaadó iskolabarátok vállvetett munkája nyomán fejlődött az intézmény”. Életrevalóságáról meggyőzte a város vezetőit is, akik már az első tanév után átvették a fenntartói szerepet. Iskola céljára megvásárolták a helybeli ipartestület Szentmihályi (ma Bethlen Gábor) utcai székházát. Ez az egyszerű épület 1907 óta szolgálja még napjainkban is az oktatás ügyét. Vajon miről mesélnének öreg falai?
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
