Amiről az utcák mesélnek... - „Hímeskert keblében mintha szív dobogna”
A város Hímes nevű városrésze a Kótaji út és az Érpataki-főfolyás által határolt területen található.
Itt az 1890-es években szőlőskerteket alakítottak ki, eredetileg 70 parcellára osztották, ezer négyszögöles „nyilasokra”, amelyekhez csak a belváros háztulajdonosai juthattak hozzá árverés útján. 1893-ban jegyezték meg a Nyírvidékben: „Az árverésnek igen fényes eredménye lett; 250–500 frtot adtak egy-egy nyilasért, míg pár évvel ez előtt a Hímes kert többi területei 80–120 frton keltek el ugyancsak 1000 négyszögöles nyilasonkint”. Remek lehetõség volt ez a városban élők számára, hogy a belvárostól távol, kellemes környezetben munkálkodhattak, de meg is pihenhettek és szüretet is tarthattak. A város a befolyt pénzből elemi iskolát létesített Simapusztán a vegyes felekezetű gazdasági cselédek gyermekeinek iskoláztatására.
A „Hímes nevű szőlőkert” tulajdonosai alapszabállyal rendelkező hegyközségi szervezetben éltek. Kötelezték magukat, hogy a vásárolt telkeikre jófajta bor- és csemegeszőlőket, gyümölcsfákat telepítenek, azonban házat nem építhettek. Ez utóbbi alól azonban mindig találtak kibúvókat, mígnem a tiltó intézkedések feledésbe merültek és hasonlóan a város többi szőlőskertjeihez, a Hímesben is megépültek a lakóházak és fokozatosan benépesült a terület.
Nevének eredetét Kiss Lajos a nyíregyházi erdőről írt tanulmányában így magyarázta: az „erdőnek a Sóstó fölötti részét nevezték Hím-erdőnek”, amely „felnyúlik egész a Kótaji határig”. A Hím erdőnév pedig a feledésbe merült „hí” szóból alakult ki, jelentése: „pettyes, különféle színekkel tarkára cifrázott, vagyis olyan, melynek földszintjén elszórt pettyei és pontjai között sok hí, azaz üres terecskék vannak”. Ezt látszik igazolni, hogy az erdőnek ebben a részében sok volt a tisztás, amely egy 1839-es térképen is látható. E magyarázat szerint a városrész e közeli Hímerdőtől kapta tehát a nevét.
A Hímeskertet átszelő utcákat 1911-ben madarakról nevezték el: Gém, Rigó, Fürj, Fecske, Galamb és Szalonka utca.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
