Amiről az utcák mesélnek... - A nyíregyházi taliga, avagy a kétkerekű nyírségi bárka

Amiről az utcák mesélnek... - A nyíregyházi taliga, avagy a kétkerekű nyírségi bárka
Amiről az utcák mesélnek... - A nyíregyházi taliga, avagy a kétkerekű nyírségi bárka

Sokáig hozzátartoztak a nyíregyházi utcák képéhez a kétkerekű, egylovas taligák, vagy ahogyan a tirpák gazdák nevezték, a talyigák. A taligások munkaeszközükkel olyannyira jellegzetes alakjai voltak a városnak, hogy képeslapok témáivá is váltak. Sőt még Blaha Lujza is egy taligást részesített előnyben egy négyesfogatú hintóval szemben, amikor a Hárs vendéglőben tartott szereplését követően sóstói szállására szállíttatta magát.

A féderes taligák a nyíri homokra lettek kitalálva! A teherszállításra használt változatát li­derkának, míg a személyszállítót fiákertaligának nevezték. Nyíregyházán meghatározták a bérkocsizásból élők számát, azt csak iparhatósági engedély birtokában lehetett űzni a szintén a hatóság által szabott díjak szerint. Mindezek ellenére a legtöbb kifogás és panasz azért érkezett a taligásokkal szemben, mert az árszabályozást nem vették figyelembe és sokszor tripla áron vállalták a fuvart. A hatóságok az engedélyek bevonásával igyekeztek a túlkapások számát csökkenteni. Azért is többen és sokszor panaszkodtak, mert esténként nincs elég fiáker a vasútállomáson, pedig oda beosztották őket, de ezt különböző okokkal kijátszották.

Azért a „lószerető, italkedvelő, és politizáló parasztemberek” között, ahogy Szohor Pál h. polgármester nevezte őket 1935-ben egy rádióelőadásban, voltak becsületesek is. Mint pl. az a taligás, aki egy ifjút átmulatott éjszakája után szállított haza otthonába és 10 pengőt kapott a fuvarért, amit õ nem akart elfogadni, mert nem tudott visszaadni, de a mámoros ifjú ragaszkodott hozzá. Másnap azonban megjelent a fiatalembernél, aki már kereste a pénzét, és a visszajáró 9 pengő 20 fillérrel megörvendeztette őt. Így lett neki újra sörre valója, a taligás pedig busás borravalót kapott.

Az 1920-as évek közepétől már egyre több volt az autóval történő személy- és teherfuvarozás a városban, amik több esetben már jobb tarifákat is kínáltak a taligásoknál, és lassan leszorították az utakról a nyírségi népnek ezt a sajátos találmányát, a talyigát.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)