Amiről az utcák mesélnek – Ilyen volt a város első állami iskolája

Amiről az utcák mesélnek – Ilyen volt a város első állami iskolája

Friedmann-telep névadójának bemutatásakor utaltam arra, hogy Friedmann Sélig telket ajánlott egy, a telepen létesítendő iskola céljaira. Az iskolát az a közösség igényelte, amely az évek során belakta a telepet. Elsősorban szegénysorsú, vasutas- és proletárcsaládokról volt szó. (Megjelent a Nyíregyházi Napló február 28-ai számában.)

1928 őszén merült fel elsőként az iskolaalapítás ügye, ekkor 215 család 137 iskolázatlan tankötelese várta a kedvező döntést. Azonban Friedmann telekfelajánlása ellenére sem haladt előre az iskolaépítés ügye, pedig 1933-ban már 243 tanköteles gyermek várta a megépülését.

Az elkeseredett szülők képviselői 1933-ban dr. Tesléry Károly tanfelügyelőhöz és dr. Mikecz Ödön főispánhoz fordultak kérelmükkel. A biztató szavakon kívül azonban konkrét lépések nem történtek. 1933 őszén a város azzal a kéréssel fordult a MÁV-hoz, hogy vállalja az iskolaépítés és -fenntartás költségeinek felét. Az elutasító választ követően Tesléry azt javasolta a városvezetésnek, hogy a lebontott téglagyár anyagát hasznosítsák az építkezéshez. 1934 tavaszán elfogadták a javaslatát és 20 ezer pengőt állítottak be a következő évi költségvetésbe az építkezés céljaira, egyúttal megbízták Tesléryt, hogy a kultuszminiszternél járjon el az iskola állami jellegének biztosítása érdekében.

A kultuszminiszter döntése kedvező volt: ha a város vállalja az építkezés, a felszerelés, majd a karbantartás költségeit és évente ezer pengő hozzájárulást fizet a kincstárnak, akkor az állam fizeti a tanítókat, a nyug­díj­hoz­zájárulást és a tanítók lakbérét. A város szerette volna, ha az építkezést az ínségmunkálatok keretei között valósítja meg, ezt azonban a minisztérium nem támogatta. Ekkor állt elő Tesléry azzal a javaslattal, hogy az építkezést halasszák el öt évre, az iskolának pedig biztosítsanak helyet az evangélikus leánygimnázium Széchenyi utcai épületében, ugyanis a leányok számára új iskola épült. Így kezdhették el tanulmányaikat az Eletó-telepi gyerekek a város első állami elemi iskolájában, amely Benczúr Gyula nevét vette fel. Az épületet 1985-ben bontották le.

 

Ilyés Gábor helytörténész

www.emlekjelek.hu