A sikeres bakonszegi exhumálást követően még aznap Nyíregyházára szállították Bessenyei György hamvait. A küldöttséget az Északi temetőben Szohor Pál polgármester és Balla István aljegyző fogadták. A hamvakat őrző koporsó ideiglenes sírboltba történő elhelyezését követően Szohor Pál így foglalta össze az esemény jelentőségét: „Nyíregyháza ezzel a nappal bevonult az irodalomtörténetbe”.

1940. május 4-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a Művészeti és Irodalmi Hetek megnyitójára érkező vendégeket, amelynek első ünnepi eseménye Bessenyei sírjának a felavatása volt. Országos, megyei és helyi méltóságok, az egyházak, különböző egyletek és az ifjúság képviseletének, valamint a sír mellett díszőrséget álló magyar testőrség jelenlétében a polgármester mondott beszédet. Szerinte a megyének szüksége volt arra, hogy a testőríró hamvai hazai földben pihenjenek, mert „a nyírségi kultúra fáradt harcosa meg akar állni néha a drága hant előtt és erőt meríteni ezer bajára”. A beszédet követő koszorúzások hosszú sorát Fáy István államtitkár nyitotta meg, aki koszorúját a nemzet és a kormány nevében helyezte el. A nap végén is idézték Bessenyei szellemét, amikor a Koronában tartott irodalmi est egyik számaként Cs. Szabó László az életéről és irodalmi munkásságáról tartott előadást.

A város a sír fölé egy „országos viszonylatban is kiemelkedő”, monumentális síremléket akart állítani, azonban ez csak terv maradt, mint ahogy az is, hogy Benczúr és Krúdy hamvait is hazahozzák. Először a Bán Ferenc által tervezett emlékkel jelölték meg a sírt 1972-ben, majd tíz évvel később készült el a ma is látható.

Az 1899-ben leleplezett szobor mellett még három képzőművészeti alkotás hirdeti Bessenyei emlékét. Berky Nándor alkotását 1960-ban helyezték el a színházban, míg Bíró Lajos szobrát a megyeháza díszterme mellett leplezték le 2007-ben. A kapuit 1962-ben kinyitó Pedagógiai Főiskola 1972-ben vette fel Bessenyei nevét. A főiskola egykori nevét már csak a Róna József által készített szobor őrzi az azóta egyetemmé minősített oktatási intézmény dísztermében.

Említésre méltó, hogy még egy rövid ideig működő Képzőművészeti Szabadiskola, valamint egy könyvesbolt választotta névadójául a 80 éve nyíregyházi földben pihenő Bessenyei Györgyöt.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)

A második részt itt olvashatják!