A kormány a foglalkoztatás bővülésével és a nettó jövedelmek 7,7 százalékos emelkedésével számol, de fontos marad a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme is. 

Elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetést, amelynek középpontjában a koronavírus utáni gazdaság újraindítási akcióterv áll. 

A költségvetés 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, míg egyes elemzők az idei növekedést 7  százalék fölé jósolják. Mérföldkövet 5,5 százalékhoz tettek. Ha ezt elérjük, akkor olyan intézkedések következnek, minthogy a gyermeket nevelők 2022-ben visszakapják az idén befizetett adójukat 800 000 forintig.

„A polgári kormányzatra a szolid pénzügyi tervezés jellemző, nem szokták a deficitcélt túllépni, vagy több adósságot csinálni. Ha lehet, az adósságot hazai forrásokból finanszírozzák, mindenképpen forintban, szemben a baloldallal. Nem ugyanabban a szerkezetben indul a gazdaság, ugyanakkor tele van rizikóval, vége van-e a pandémiának (lesz-e negyedik hullám), tehát bonyolult költségvetési tervezés volt, ezért célszerű a szerénység” – mondta Boros Imre közgazdász az M1 Ma reggel című műsorában.

A költségvetésben fontos a megőrzés és az újítás is. Meg kell őrizni azokat az elemeket, amelyeket eddig elértünk, mint például a családtámogatások, és mivel a járvány alatt világszinten változások tapasztalhatók a digitalizációban, ebben sem lehet lemaradnunk; a gépkocsiiparban is megjelentek új ágazatok. Boros Imre hangsúlyozta: „akkumulátorgyártásban úgy néz ki, világhatalom leszünk”.

Az általános tartalék a költségvetésben előírás, erre a célra a GDP 0,4 százalékát, 230 milliárd forint körüli összeget jelölt ki a kormány. Ez nem várt esemény, például árvíz esetén fontos.

A munkabéreket terhelő adókat 2 százalékkal csökkentené a kormány a nyár közepétől.
Így ezt a munkaadóknak nem kell befizetniük az állam felé, ezzel járulnának hozzá az újabb bérfejlesztéshez, amiből az elmúlt években rengeteg volt. A szakértő beszélt arról is, hogy a nettó jövedelmek 7,7 százalékos emelkedésével számolnak.

„Ezt be kell mínuszolni az inflációval. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalék, ha e fölé megy, akkor intézkedéseket hoznak. A 7 százalék a reálbérekre vonatkozik, több lesz az emberek pénztárcájában, és a bérek vásárlói értéke is magasabb lesz” – mondta.

Boros Imre szerint az eddigi növekedési tényadatok és az év további részére vonatkozó kilátások tükrében bőven benne van a ­2021-es esztendőben a magyar bruttó hazai termék, azaz a GDP 5,5 százalékos vagy az annál is nagyobb növekedése.

Forrás: hirado.hu